Publications
Browse by publication type
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2021/2021-5466.jpg?itok=P0eKv9Ci)
Viczián István
› 2021
› Pages: 428--448
Báró Kemény Simonné gróf Teleki Anna (1783–1851) életét 3 részletben közöltük. Az I. részben fiatalkorával, a II. részben Kemény Simonnal való házasságával, ebben a, utolsó, III. részben özvegyi éveivel foglalkoztunk. Férje halála után Teleki Anna Enyedre költözött. ahol otthona, a „Burg” nemcsak a család, hanem a kulturális és politikai élet egyik központja lett. Rendezte Bolyai Farkas anyagi támogatását. Fiai és vejei az unió ügyében és a szabadságharc alatt országos jelentőségű szerepet játszottak. Enyedről a móc támadás miatt el kellett menekülniük, a szabadságharc után Tiszaroffon és…
Research article
› Church history
› Teleki-család, Teleki Anna, Kemény Simon, Bolyai Farkas, 18. századi egyháztörténet, nők a 18. században
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2021/2021-5466.jpg?itok=P0eKv9Ci)
Buzogány Dezső
› 2021
› Pages: 409--427
A leendő lelkészek kiválasztása, oktatása és beiktatása mindig a tanárok, a lelkészek és az esperesek feladatkörébe tartozott. A tanárok és a lelkészek azzal a felelősséggel is tartoztak, hogy kiszemeljék azokat az értelmes és tehetséges tanulókat, illetve gyülekezeti ifjakat, akiket a felsőoktatás felé lehet irányítani, hogy ott elsajátíthassák a lelkipásztori szolgálathoz szükséges ismeretek és készségek alapjait. Ami az ismerteket illeti, a szokásos bibliai és teológiai művek megismerése mellett el kellett sajátítaniuk a latin nyelvtant, a dialektikát és a retorikát, a középfokú oktatás…
Research article
› Church history
› lelkészképzés, egyházi iskolák, intézménytörténet, erdélyi református egyház
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2021/2021-5466.jpg?itok=P0eKv9Ci)
Borsi Attila János
› 2021
› Pages: 398--408
E rövid tanulmány a Karl Barth Egyházi Dogmatikájának III/4-es kötetében bemutatott hitvallás és imádság értelemzésére összpontosít. A hitvallás és az imádság a keresztyén gondolkodás központi kérdése, de legtöbbször csupán a keresztyén hitvallásos kegyesség témájaként jelenik meg a theológiai irodalomban. E rövid tanulmány arra keres választ, hogy az imádság és a hitvallás hordoz-e egyszerre kifelé és befelé ható etikai töltetet a keresztyén gondolkodásban. E témát Barth a sajátos etika területéhez illesztve tárgyalja. A hitvallás – legyen az elrejtett, vagy pedig kimondott –…
Research article
› Systematic theology
› hitvallás, imádság, etika
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2021/2021-5466.jpg?itok=P0eKv9Ci)
Steiner József
› 2021
› Pages: 377--397
A COVID-19 világjárvány jelentős változást okozott az egyházak és helyi gyülekezeteik életében. A magyar nyelvű egyházak tapasztalatai is a nemzetközi trendekbe illeszkednek. A missziói ekkléziológiában jelenleg folyamatban lévő paradigmaváltozás komplexebbé vált. A pandémia felerősített néhány, már korábban indult változást, ugyanakkor új jelenségeket is kiváltott. Jelen tanulmány ezeket a változásokat ismerteti, és azzal a céllal tesz javaslatot egyházaink megerősítésének módjára, hogy azok a jelen helyzetben is hatásokat legyenek a küldetésük betöltésében.
Research article
› Systematic theology, Practical theology
› járványhelyzet, COVID-19, betegség, ekkléziológia, missziológia
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2021/2021-5444.jpg?itok=qpVqopRL)
Biró István
› 2021
› Pages: 339--354
Jelen tanulmányban a kolozsvári teológiai fakultáson 1898 és 1944 között meghirdetett egyháztörténeti pályatételeket és a beküldött egyháztörténeti pályamunkákat összegeztük és ismertettük. Ezek a munkák szorosan kapcsolódtak a fakultás egyháztörténeti oktatásának történetéhez és az önálló tudományos kutatást, tehetséggondozást voltak hivatottak megteremteni.
A vizsgált időszakban összesen huszonhat egyháztörténeti pályamunka készült el a harmincnégy kitűzött pályatétel közül. A beküldött munkák és a meghirdetett pályatételek száma korszakonként változott, azonban ezek relevánsan…
Research article
› Church history
› egyháztörténeti kutatás, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, lelkészképzés
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2021/2021-5444.jpg?itok=qpVqopRL)
Viczián István
› 2021
› Pages: 304--338
Báró Kemény Simonné gróf Teleki Anna (1783–1851) életét 3 részletben közöljük. Miután az I. részben fiatalkorát mutattuk be, e II. részben Kemény Simonnal kötött házasságával foglalkozunk.
Gróf Teleki Anna 1801-ben házasságot kötött ifj. br. Kemény Simonnal, aki előzőleg tanulótársával, Bolyai Farkassal Göttingenben végezte egyetemi tanulmányait. Kemény Simon később is megmaradt Bolyai segítő barátjának és…
Research article
› Church history
› Teleki Anna, Teleki-család, Kemény Simon, 18. századi egyháztörténet, 19. századi egyháztörténet
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2021/2021-5444.jpg?itok=qpVqopRL)
Borsi Attila János
› 2021
› Pages: 294--303
Bonhoeffer számára a „Másik” értelmezése döntőnek látszik az emberi valóság megragadása tekintetében. A kérdéskört hagyományos fogalmakat használva járja körül, de ugyanakkor arra is törekszik, hogy különböző módszerek használatával szélesítse e terminológiák tartalmát. Ehhez vagy egyszerűen csak a bibliai szövegek olvasása vagy egy egészen tág teológiai keret meghatározása révén törekszik eljutni. A szándék mindkettő esetében azonos: a „Másik”, az egyén krisztológiailag orientált értelmezése. A tanulmány ezt a módszert törekszik követni…
Research article
› Systematic theology
› felebaráti szeretet
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2021/2021-5444.jpg?itok=qpVqopRL)
Bakos István
› 2021
› Pages: 267--293
Ebben a tanulmányban a bűn közösségi dimenziójának bibliai és keresztyén etikai sajátosságait igyekeztem felvázolni néhány, a téma szempontjából relevánsnak tekinthető bibliai szöveg és terminus vizsgálata által. A közösségi bűn fogalmának meghatározása és kritikája elsősorban német talajon valósult meg a világháborút követő politikai, filozófiai, jogi és teológiai viták során. A fogalom lényegét kifejező koncepció, amely szerint az egyén vagy egy kisebb csoport bűneiért, az egész közösség bűnösnek tekintendő,…
Research article
› Systematic theology
› bűn, kollektív bűn
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/media/images/publications/2021/2021-5444.jpg?itok=qpVqopRL)
Éles Éva
› 2021
› Pages: 247--266
A tanulmány Péter első és második levelének főbb etikai aspektusait tárgyalja. Megállapítja, hogy a kis-ázsiai keresztyének számára e levelek értékes és aktualizált etikai perspektívákat nyújtanak. Egyik levél esetében sem találkozunk letisztult etikával, ugyanis a szerzőnek nem célja valamiféle etikai szabályrendszer meghirdetése, hanem Isten és a hívő ember kapcsolatának minél tisztább megélése és átélése. Az 1Pt a szenvedésben tanúsított jócselekedetekre és az engedelmességre összpontosít az intuiciótól az imitatio Christi-ig történő ívelésben, a 2Pt pedig a törekedés és részesedés…
Research article
› New Testament
› etika, kis-ázsiai keresztyénség, imitatio Christi, eszkatológia
› 1 Peter , 2 Peter
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Tankó Béla
› 1970
› Pages: 151--160
Ez a kifejezés uralkodó jellemvonása a mai filozófiai elmélkedésnek, csaknem jelszóvá sűrűsödött kivánalom és program; Tavaszy Sándor szerint, aki legelsőnek és legodaadóbban tárgyalta nálunk az új irányzatot, azelőtt élményei voltak az embereknek, élményt követelt a magyarázótól a tudományos köztudat, most existenciális szempontot, megértést, döntést, ítéletet. Hogy az új jelszónak akkora visszhangja lehetett, azért van, mert a kor egyik — vagy talán a fő uralkodó áramlatát, fejezi ki: az erőteljes valóság-érzéket, amely — valódi vagy álpótlékokon, most nem kutathatjuk — annyira…
Research article
› Systematic theology, Varia, General theology
› egzisztencializmus, teológia és filozófia
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Bartók György
› 1970
› Pages: 145--150
A keresztyénséggel egy új szellemi életelv lépett a világtörténelem szinterére, hogy azt a maga örökéletü eszményeivel átalakítsa. Ez az új életelv ellenállhatatlan erővel alakította át az egész emberi míveltséget és lett ki nem apadó forrása az újkori kultúrának. Az újkor míveltsége keresztyén míveltség és az újkor értékelése a maga ideális követeltségeivel keresztyén értékelés. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy az újkor míveltsége és gondolkozása tisztán a keresztyén életelvből teljesen megérthető. Tudnunk kell, hogy maga a keresztyénség is egyfelől a zsidóság, másfelől a görögség…
Research article
› Systematic theology
› hellenizmus, filozófia, teológia és filozófia
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Imre Lajos
› 1970
› Pages: 135--141
A misszió kérdésében a legújabb időkben olyan alapvető változások történtek, melyek a misszió egész felfogását befolyásolják. Kiemelkedik a missziói munka azon alapgondolata, hogy a missziói feladat nem a keresztyén európai kultúra átadása a pogány népeknek, nem is a keresztyénségnek, mint meglevő rendszernek velük való megismertetése, hanem Isten Igéjének hirdetése. Mint az egyház munkájában mindenütt, úgy itt is előtérbe lép az a gondolat, hogy az egyház egyetlen feladata, hogy hirdesse az Igét, mely reá bizatott. Ez tulajdonképen nem más, mint az egyház ráeszmélése a saját feladatára s…
Research article
› Practical theology
› misszió, missziológia, eleve elrendelés (predestinatio)
![](/sites/repo.proteo.hu/files/styles/large/public/default_images/document_0.png?itok=n-kn1BmU)
Gönczy Lajos
› 1970
› Pages: 127--134
Az igehirdetés, amennyiben nemcsak bitorolja ezt a nevet, nem lehet más, mint az Igének alázatos és hűséges tolmácsolója. Annak az Igének, mely a „szent Bibliában, azaz Istennek Ó- és Újtestamentomában foglaltatott egész szent írásban" van adva számunkra. Olyan hűséges és alázatos tolmácsolója, hogy lényeges tartalmát csak az írásból veheti és ahhoz semmit nem tehet és abból semmit el nem vehet. Akár hozzátesz, akár elvesz, meghamisítja az Igét, hűtlen lesz megbizatásához és méltatlan az igehirdetés névre. Ennélfogva az eschatologiáról, mely az Igének integráns része, nem hallgathat az…
Research article
› Practical theology
› igehirdetés (prédikáció), eszkatológia