Repozitórium index

Kiss Jenő (Somosd, 1963) 1987-ben szerzett teológiai oklevelet. Magyarbükkösön (1987– 1994) és Udvarfalván (1994–1997) volt lelkipásztor. Doktori fokozatot Utrechtben szerzett 2000-ben, disszertációja Die Klage Gottes und des Propheten. Ihre Rolle in der Komposition und Redaktion von Jer 11–12, 14–15 und 18 címmel jelent meg (WMANT 99. Neukirchener Verlag, Neukirchen–Vluyn 2003). A Nagyszebeni Evangélikus Teológiai Fakultáson 1995 és 2005 között tanított, a Kolozsvári Protestánt Teológiai Intézetben 2000-től tanít. A kontextuális szemlélet hazai képviselője, valamint a bibliai szöveg homiletikai jelentőségének szószólója, amiről a Hármasban Isten színe előtt című könyve is tanúskodik (Exit – Napoca-Star, Kolozsvár 2010).

Olyan református hívőket – presbitereket és lelkipásztorokat – válasszunk a zsinatba, akik tudják, „mi a különbség pillanat és örökkévalóság között”; akiknek bátorságos szólását ne a pillanatnyi dolgok (önzés, hiúság, pénz, hatalom stb.) határozzák meg, hanem a krisztusi élet távlatai.

Az alább megfogalmazottakkal nem a Kánon I. főrész 171.§ a–n. pontjai „mellé” fogok beszélni, hanem ezeket célzom meg: szervezési, ügyrendi és tartalmi kérdésekre nézve teszek javaslatokat. Ezekről gondolkozniuk kell nem csak a (leendő) zsinat tagjainak, hanem egyházunk minden tagjának, hiszen a zsinat az egész Romániai Református Egyház kánonalkotó és intéző testülete, a zsinati ügy mindannyiunk ügye.

A teológus, a hittudomány művelője és általában minden hittel és vallással foglakozó ember ellenséges gyanakvással szemléli és fogadja mindazt, amit a jog jelent és jelenthet, különösen, ha a szemlélő ember evangéliumi keresztyén (vulgo: protestáns). Az emberi művelődéstörténet utolsó évszázadaiban ugyanis – különösen a nyugati keresztyén művelődés területén – az ember viselkedésére vonatkozó ismeretek rendszerezése, a jogtudomány olyan látványos fejlődést és gyarapodást ért el, hogy a laikus személyben elszakadni látszik ideonómiai alapjától, a vallási etikától. Más vallások hittudománya – a judaita, az iszlám, de még a római katolikus is – magába foglalja a kánonok tudományát, a jogtudományt.