Publikációk
Kovács Sándor › 2019 › Oldal: 49--61Az unitárius lelkészképzés története összefonódott Kolozsvárral. Az 1557. évi tordai országgyűlés határozata értelmében és az ország rendjeinek egyetértésével Izabella királyné városi iskolát létesített a kolozsvári domonkosok, a marosvásárhelyi ferencesek és a váradi Mindenszentek kolostorában. Az óvári kolostorépületben működő kolozsvári tanintézmény fenntartására a királyné tett alapítványt 1557-ben, ezt fia, János Zsigmond is megerősítette 1562-ben. Az iskola vezetését a város plébánosára, Dávid Ferencre bízták, aki reformátori céljainak megfelelően a protestáns iskolát teljességgel az…
Szaktanulmány › Egyháztörténet › unitárius egyház, unitárius lelkipásztorképzés
Magyar Balázs Dávid › 2019 › Oldal: 17--48A Registres du Conseil de Genève fennmaradt jegyzőkönyvei szerint csaknem tíz esztendővel a nagy reformátor, Kálvin János halála után, 1575. május 17-én Jean Trembley, a Saint Gervais és Saint Pierre gyülekezet lelkipásztora viharos hangvételű prédikációt mondott el, amelyben a fiatal városállam morális életét Sodoma és Gomora lakosságának romlottságához hasonlította. Igehirdetése városszerte visszatetszést keltett. Polgárok százai vonultak az utcára, és felmentését követelték. Kérdés azonban, hogy mi váltotta ki a Béza Theodor családjához is közel álló, „lánglelkű” prédikátor…
Szaktanulmány › Rendszeres teológia, Egyháztörténet › etika, homoszexualitás
Enghy Sándor › 2019 › Oldal: 5--16A tanulmány Lk 24,31 és a 2Tim 4,17 ószövetségi idézeteinek hátterét elemzi.
Szaktanulmány › Ószövetség, Újszövetség › exegézis (szövegértelmezés), Ószövetségi idézetek az Újszövetségben
Határkérdések a teológiában. III. Tehetséggondozási nap a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben
Balogh Csaba › 2019 › Oldal: 220--223Beszámoló › Egyéb › tehetséggondozás, konferencia
Bak Áron › 2019 › Oldal: 203--21220. századi művészetben az 1912. év fordulópontot jelentett. Az 1884 júliusában létrejött párizsi Salon Indépendants kubista műveket mutatott be, köztük Marcel Duchamp (1887–1968) Lépcsőn lemenő aktját. Csodálattal, de ugyanakkor értetlenséggel fogadták ezt a művet, de aztán belenyugodtak, hogy „ilyennek is csak lönni köll”, mert hát a festészet új utakat keres. A festmény címe egyáltalán nem okozott fejtörést, mert egy aktot ábrázolni nagyon érdekes feladat, különösen úgy, hogy éppen egy lépcsőn megy le, hiszen a dinamikus mozgás megjelenítését kell térben és időben megoldani. Pedig ettől…
Szaktanulmány › Művészettörténet › képzőművészet és Biblia, festészet, Marcel Duchamp
Simon János › 2019 › Oldal: 192--202Az alábbiakban nem minden esetben az elmúlt év során kiásott vagy megtalált tárgyi emlékeket listáztunk. Lesz közöttük olyan is, amelyet korábban találtak meg, de csak utóbb sikerült azt megfejteni, és datálni a technika fejlődésének köszönhetően.
Szaktanulmány › Ószövetség, Újszövetség › régészet, régészeti felfedezés, Izrael
Bagosi József › 2019 › Oldal: 153--191Berettyószéplakon a temetkezés kultusza a neolitikumig vezethető vissza. 1956-ban a református templom kőkerítésének a javításakor emberi csontokat ástak ki a földből. Mi több, az emberek azt tartják, hogy amikor a zsidó imaházat és az alsó iskolát építették (19. század közepe, 20. század eleje), akkor is és ott is találtak emberi csontokat. A régi középkori temető a református egyháztól egészen a Sár utcáig, annak bejáratáig, a Bálint utcán (sikátoron) át a régi kultúrházig terjeszkedett, követve a Nagy-patak meredek partját. A Bálint utcában 1959 augusztusában bontották le Papp János…
Szaktanulmány › Egyháztörténet › temető, temetkezés, Berettyószéplak
Sarnyai Csaba Máté › 2019 › Oldal: 143--152Ez a tanulmány a jeles református püspök és teológus, Makkai Sándor vallásfelfogásának néhány aspektusát igyekszik körüljárni. A két fő dimenzió: a valláslélektani és a vallásfenomenológiai. Makkai úgy véli, hogy a valláslélektan mindenekelőtt a vallás keletkezésének titkát igyekszik felfedni. Ha sikerül választ találni erre a kérdésre, akkor ezáltal megtaláljuk a valláspszichológia lényegét. A filozófia, a szociológia, a természettudomány, a néplélektan és az empirikus lélektan mind-mind magáénak érzi, hogy a valláslélektan problémáival és annak jelzett kulcskérdésével foglalkozzék.
Szaktanulmány › Rendszeres teológia › vallásfenomenológia, vallás eredete, Makkai Sándor, valláspszichológia
Máthé-Farkas Zoltán › 2019 › Oldal: 113--142Ez a tanulmány Jób 29,18 fordítási kérdéseit vizsgálja. A szerző szerint az említett vers így fordítandó: „És mondtam: fészkemben halok meg, és [addig,] mint a homokot/mint a főnix, megsokasítok napokat.” A Héber Biblia szövege egyszerre hordozza mindkét szemémát − miközben a masszoréták egyértelműsíteni igyekeztek, egyúttal igazolták az általuk el nem fogadott jelentés valószínűségét is. Továbbá megállapíthatjuk, hogy valamely mű – jelen esetben a Héber Biblia – és az azt értelmező közösség intertextualitásában természetes a szöveg által előidézett konnotációkkal történő kísérletezés…
Szaktanulmány › Ószövetség › exegézis (szövegértelmezés), bibliafordítás, filológia, Jób könyve, főnix-legenda, crux interpretum
Postma Ferenc › 2019 › Oldal: 330--335Közlemény › Egyháztörténet, Egyéb › Franekeri Teológiai Akadémia, peregrinatio academica, peregrináció
D. Tóth Judit › 2019 › Oldal: 321--325Recenzió, kritika › Egyháztörténet, Rendszeres teológia › egyházatyák, reformáció
Kató Szabolcs Ferencz › 2019 › Oldal: 315--320Recenzió, kritika › Ószövetség › Tóra, narratív bibliamagyarázat
Bak Áron › 2019 › Oldal: 309--312Révai kis lexikona 1936-ban közölte Edvard Munch Az élet tánca című festményének fekete-fehér reprodukcióját a modern külföldi festők mellékletében. A „tánc” magyar szavunk német közvetítéssel honosodott meg nyelvünkben. Jelentése: a zene hangjaira ritmikusan mozogni, ugrálni, könynyedén és gyorsan forogni. Az ókorban azt a körtáncot jelentette, amelyben a nők vagy férfiak összefogózva körben forognak. Ez a tánc az örömöt fejezte ki. Témája már az ókortól ismert a képzőművészetben, amint azt a Kr. e. 4–5. századból származó Táncoló peucetiai nők című falfestmény is bizonyítja az…
Szaktanulmány › Művészettörténet › képzőművészet és Biblia, tánc, Edvard Munch
Gaal György › 2019 › Oldal: 284--308Az 1819. április 22-én született ifj. Nagy Péter pályája jól példázza, hogy egy céhes környezetből induló városi fiú miként juthatott el az egyházi hierarchia minden lépcsőfokát bejárva a legmagasabbig, a püspöki székig. Halálakor a Protestáns Közlöny ezt állapította meg róla: „Kolozsvár város gyermeke volt a bölcsőtől a koporsóig”. De mekkora utat járt be e 65 év alatt!
Szaktanulmány › Egyháztörténet › Nagy Péter püspök, bibliográfia, Erdélyi Múzeum Egyesület
Bagosi József › 2019 › Oldal: 269--283A száz éve elhunyt Takács József református lelkipásztor hat évtizeden át szolgált Berettyószéplakon, és ott is halt meg 1919. március 8-án nyolcvanhat éves korában. Fekete obeliszk síremléke ott áll Berettyószéplak Zúgói temetőjében, és mellé helyezték nyugalomra gyermekeit is. 1990 után a református széplakiak Uszkay Huba lelkipásztor szolgálati ideje alatt (1995–2006) emlékeztek meg róla sírjánál március 15-én, november 1-jén, halottak napján pedig szintén sírjánál emlékeztek és emlékeznek meg. Ezért legfőbb ideje, hogy felidézzük e szorgalmas, gyülekezetét és népét szerető lelkipásztor…
Szaktanulmány › Egyháztörténet › Takács József, lelkészi biográfia, Berettyószéplak
Bacsó István › 2019 › Oldal: 244--268A ne ölj parancsolat lévinasi interpretációja kétségtelenül érvényes volt, de nemcsak azáltal, hogy reflektált a gondolkodó személyes traumáira, hanem azáltal is, hogy a huszadik század viharai közepette is letisztult, kategorikus imperatívuszként szólalt meg. A lévinasi arc felhívása ma is aktuális, mert szerte a világon több mint 40 háború zajlik, az emberek letiporják egymást, és gyakran úgy mennek el egymás mellett, hogy nem látják meg egymás arcát.
Szaktanulmány › Rendszeres teológia › Hatodik parancsolat, Emmanuel Lévinas, háború, fenomenológiai etika