Repository index

A dolgozat célja, hogy bemutassa azt az elfeledett Jakabot, akinek emlékét az évszázadok múlása vastag porral takart be, akit az Úr testvérének neveztek, akit vallásossága és szent élete miatt Igazként tiszteltek. A dolgozat során ismeretet szerezhetünk Jakab és az őskeresztények rögös útkereséséről, társadalmi helyzetéről, valamint a közegről, amiben munkálkodtak és éltek. Röviden bemutatásra kerülnek azok a személyek, akik az Újszövetségben hasonló nevet viseltek . Szó esik az ő neve alatt szereplő levélről, mellyel kapcsolatosan vélemények ütköztek és hosszú időn keresztül vitáknak szolgáltatott alapot. Ugyanakkor igyekeztem elkerülni azt a csapdát, hogy Jakabra fókuszálva, alakjának túl nagy jelentőséget tulajdonítsak az ősegyház történetében és az Újszövetség teológiájában.

A kutatás megegyezik abban, hogy Jézus tanításának központi üzenete Isten országának gondolata köré épült. Arról azonban, hogy Jézus a jelen vagy jövő idejű Isten országát hirdette máig viták folynak. Dolgozatomban arra törekedek, hogy a történeti Jézus-kutatás legnagyobb szaktekintélyének tekinthető John Dominic Crossan munkássága alapján mutassam be az Isten országát, mint jelen idejű valóságot. Fő célkitűzésem annak bemutatása, hogy mit jelentett és miként nyilvánult meg a történeti Jézus tanításában. Mi volt Jézus üzenete Isten országa mozgalma révén? Hol, hogyan és mikor alakult ki a mozgalom? Miért éppen ott? Mit jelentett Jézus kora társadalmában és milyen jelentőséggel bírt? Közösségi vízióként tekinthető-e szembefordulásként a fennálló politikai renddel?!

Dolgozatomban bemutatom a Jákótelke nevű faluhoz tartozó református egyházközséget. Külön kitérek a jákótelki iskolára, presbiteri gyűlésekről készült feljegyzésekre, illetve vizitációs jegyzőkönyvekre. Ezek az adatok segítenek abban, hogy jobb rálátásunk legyen e gyülekezet múltjára.

Dolgozatomban, kérdőívek segítségével azt vizsgáltam, hogy a Maros megyei református gyülekezeteknek mennyire sikerült megbarátkozni a Magyar Református Énekeskönyvvel. A kérdőívekben nem csupán a lelkipásztorokat kérdeztünk, hanem a kántorokat, valamint az idős és fiatal gyülekezeti tagokat is. A kérdőívekből kiderült, hogy a megkérdezett 44 gyülekezetnek 27%-a még mindig a régi énekeskönyvből énekel, azaz nem használják az új énekeskönyvet. Emellett sok más érdekes, számunkra igen aktuális, az erdélyi református embert érintő kérdés felmerül a dolgozatban, amely három egymásra épülő fejezetből tevődik össze: az első fejezet az énekeskönyvünkhöz vezető út történelmi hátterét ismerteti, a második fejezetben összehasonlítjuk a régi valamint az új énekeskönyvet, végül, a harmadik fejezetben sor kerül a kérdőívek kielemzésére és kiértékelésére.