Protestáns Teológiai Intézet Repozitóriuma

Az újszövetségi szövegkritikában széles körű konszenzus alakult ki arra vonatkozóan, hogy a márki rövidebb záradék, a Jézus agóniájáról szóló jelenet (Lk 22:43–44) és a parázna asszony története (Jn 7:53–8:11) eredetileg nem tartoztak az evangéliumok szövegéhez. A mögöttük meghúzódó hagyományok korai eredete miatt viszont a görög Újszövetség legújabb kritikai kiadásai a főszövegben közlik ezeket.

A dolgozatom elsődleges célja, hogy felmérjem, a különböző rehabilitációs központokban végzett kutatásaim során megkérdezett, szenvedélybetegséggel küzdő alanyok istenképe milyen módon és milyen irányba változott a rehabilitáció során. Emellett azt is vizsgáltam, hogy amennyiben valós változás történik, az milyen hatással van az alany terápiájára, különösen az absztinencia szempontjából. Ennek megválaszolása céljából, az istenkép komplexitását szem előtt tartva, 21 interjút végeztem.

„A magiszteri dolgozat a New Age és a posztmodernizmus ego-fogalmát vizsgálja, megmérve azokat a történelmi keresztyénség és az evangélium mérlegén. A kutatás során a szerző feltárja a modern én kialakulásának folyamatát, fókuszba állítva azt a szellemi fordulatot, amellyel az ember a külső isteni rendhez való igazodást felcserélte a befelé forduló, autonóm önmegalkotással. A dolgozat kritikai elemzés alá vonja a posztmodernizmus dekonstruált, folyékony én-képét, valamint a New Age pszichologizált, önistenítő egoját.

Jeremiás próféta könyve négy konszenzusosan elfogadott látomást tartalmaz: 1,11–12; 1,13–16; 24,1–14; 38,21–23. A dolgozat a megnevezett látomások eredetét, szerkezetét, illetve értelmezési lehetőségeit vizsgálja, különös figyelmet fordítva a látomásra utaló elemek azonosítására és elemzésére. A könyvben további szövegegységek figyelhetők meg, amelyek látomásra utaló elemeket tartalmaznak, ilyen szakaszok: 4,23–28; 11,18–23; 13,1–11; 25,15–38; 23,19–20/30,23–24; 4,13–18.

A dolgozat a kolozsvári Vallásszabadság Házában 2018-ban megnyílt kiállításon bemutatott unitárius klenódiumokat vizsgálja, különös tekintettel azok provenienciájára és történeti hátterére. A kutatás a kiállított 65 urasztali edény egyháztörténeti elemzésére épül, elsősorban püspöki és esperesi vizitációs jegyzőkönyvek, valamint egyéb kéziratos egyházi források felhasználásával. A források lehetővé teszik a klenódiumok legkorábbi említéseinek, egyházközségekbe kerülésük időpontjának és körülményeinek feltárását.

Jelen szakdolgozat a liberális teológia erdélyi református egyházban való megjelenését és hatását vizsgálja Nagy Péter püspök életének és munkásságának tükörében. A kutatás célja annak feltárása, hogy a XIX. századi teológiai racionalizmus és liberalizmus milyen módon jelent meg Erdélyben, melyek a teológiai irányzat fő jellemvonásai, valamint hogyan befolyásolta a református teológiai gondolkodást és valláspedagógiát.

A szakdolgozat az erdélyi református kontextusban tapasztalható kiscsoportos katechézis hatékonysági kihívásaira reagál, amelyet a fiatalok csökkenő részvétele és a törékeny hitbeli elköteleződés jellemez, mindezt a romániai reformátusság 2,38%-os arányának (2021-es népszámlálás adatai) figyelembevételével. A kutatás központi kérdése az, hogy miként alkalmazható a motivációs interjú módszere katechetikai kontextusban úgy, hogy a hitbeli elköteleződés és a gyülekezetbe való betagolódás belső meggyőződésből fakadjon. Az elméleti keretet a gyülekezeti pedagógia, Elaine B.

Jelen dolgozat egy korábbi kutatás folytatásaként a 18–20. századi erdélyi református lelkésztársadalom kevéssé ismert jelenségét, a külföldi származású lelkészfeleségek helyzetét és beilleszkedését vizsgálja. Egy korábbi, elsősorban a jelenség feltérképezésére és az érintett személyek azonosítására irányuló kutatás eredményeire építve a dolgozat célja az egyes életutak és házasságok mélyreható feltárása. A kutatás levéltári forrásokra, egyházi jegyzőkönyvekre, anyakönyvekre, személyes levelezésekre, családfákra és egyéb eredeti dokumentumokra épül.

Erdély szerte rengetegen küzdenek szenvedélybetegséggel, olyan szinten, hogy szinte mindenki érintett. Vagy az egyén, vagy annak legalább egy közeli vagy távoli családtagja függőséggel küzd. A szenvedélybetegség kérdése roppant összetett, hiszen megnyilvánul fiziológiai, pszichológiai, családi, társadalmi szinten, de még a szenvedélybeteg hitéletére is hatással van. Ahogyan a szenvedélybetegség kérdése komplex, ugyanúgy a szenvedélybetegek segítése is.

Dolgozatomban a 18. századi főúri temetéseket, és a temetések során zajló lelkipásztori szolgálatot kutattam. Munkám során igyekeztem utánajárni és lépésről-lépésre leírni a korabeli főnemesi temetéseket, felkutatni minden témába vágó vonatkozást a zsinati iratokból, egyházi törvényekből, illetve naplófeljegyzésekből, valamint következtetéseket levonni és paradigmákat felállítani azon statisztikai adatokból, amelyeket a 18. századi temetési beszédek irodalomjegyzékéből nyertem.