Repository index

The aim of this thesis is to develop a series of lesson plans targeted at newly confirmed youth (aged 14–15), which contributes to a deeper understanding of the Reformed worship service and supports the integration of young people into the congregation. In the theoretical part of the thesis, we explored the theology of the Reformed worship service and the role of its liturgical elements. The practical section examines the characteristics of the targeted age group, their developmental psychological crises, and generational differences. We then present the key features of the applied KáTéM (Catechetical Learning Method), followed by a detailed presentation of the lesson plans. The series consists of ten sessions. These lesson plans can serve as support materials in pastoral ministry, and their content enriches the young participants' knowledge while connecting them more closely to the life of the church community.

In congregational life, pastors often face situations where conflict creates a deep divide between members of the community. This paper explores how a deeper understanding and resolution of such situations can be facilitated by tools drawn from systematic theology, attachment theory, contextual pastoral care, and the methodology of motivational interviewing. The theological foundations—especially the doctrines of the incarnation, atonement, and the relational model of the Trinity—reveal how the realities of sin and redemption shape human relational dynamics. Attachment theory helps uncover how childhood attachment patterns influence adult conflict resolution responses. Within the framework of contextual pastoral care, the tension between constructive and destructive entitlement, as well as the dynamics of forgiveness and exoneration, prove essential for identifying underlying, often unconscious relational burdens.

This thesis examines the life and work of Gerő Szász, a Reformed pastor, editor, and poet, who was a significant yet today little-known figure in the Protestant ecclesiastical and intellectual life of 19th-century Transylvania. The aim of the research is to shed new light on this multifaceted personality through the study of his preserved manuscripts, sermons, funeral orations, letters, and journalistic writings, and to interpret his role within and beyond the church in the public and social processes of his time. Particular attention is given to Szász's public conflicts, editorial work (especially with Protestáns Közlöny), literary contributions, and his involvement in the relocation of the Theological Faculty to Cluj (Kolozsvár). His activity reflects a church and societal vision grounded in the close interweaving of faith, national identity, and freedom.

This thesis aims to conduct an interdenominational examination of the sacrament of the Lord’s Supper, using the Reformed doctrine as the primary point of reference. The study analyzes the teachings and practices of seven Christian denominations – Roman Catholic, Eastern Orthodox, Lutheran, Pentecostal, Baptist, and Seventh-day Adventist – seeking to identify similarities and differences in comparison with the Reformed tradition. After presenting each denomination, a separate section addresses the theological contrasts and parallels with Reformed theology. The analysis focuses on theological and liturgical aspects of the Lord’s Supper, with particular attention to views on the presence of Christ, the efficacy of the sacrament, its role within the church community, and its relation to personal faith. The aim of the study is not to promote ecumenical dialogue, but rather to offer an objective and systematic overview of denominational distinctives in the light of Reformed teaching

Our thesis examines the discourse of the Apostolic Fathers concerning the death of Jesus Christ from both linguistic-stylistic and theological perspectives. Special attention is given to the rhetorical structure, conceptual vocabulary, and historical-contextual background of the texts. The thesis does not aim to formulate dogmatic conclusions but rather to explore how the event of Jesus Christ’s death is represented in the writings of the Apostolic Fathers, particularly in terms of temporal designation, soteriological interpretation, and rhetorical emphasis. The study offers a detailed analysis of key passages from Clement of Rome, Ignatius of Antioch, and Polycarp of Smyrna, as well as from the Epistle of Barnabas and The Shepherd of Hermas. Furthermore, it addresses the testimony found in the Epistle to Diognetus and eucharistic passages. The research is based on a comparative exegesis of the texts in their Hungarian and Greek versions.

The thesis includes and analyzes the conscriptions of five congregations: Csittszentiván, Mezőbergenye, Mezőpanit, Harcó, and Mezőbánd. These conscriptions date back to 1687 and originate from the oldest matricula of the Reformed Church District of Maros. The matricula is rich in data, providing detailed information about the congregations' movable and immovable assets, donations, and social conditions. Initially, the thesis presents an overview of the Reformed Church District of Maros, with particular attention to its historical context, the Reformation, and the characteristics of the period in question. This is followed by brief historical descriptions of the five congregations. During the analysis of the conscriptions, special attention is given to church property elements such as communion vessels, textiles, books, lands, and buildings.

The aim of my thesis is to present and analyse in detail the 1687 conscriptions of five congregations in the Maros Reformed Church District, namely: Csejd, Kebeleszentiván, Jedd, Koronka, and Marosszentkirály. The primary source of my research is one of the oldest surviving matriculas of the Maros district, which provides valuable insight into the life and financial circumstances of the congregations in the 17th and 18th centuries. In the first part of the thesis, I offer a brief historical overview of the formation of the church district, followed by a concise history of the five settlements concerned. Based on the conscriptions, I then carry out a detailed analysis of the congregations’ movable assets (e.g., communion vessels, textiles, books) and immovable property (e.g., landholdings, pastors’ and teachers’ residences), as well as the role and types of donations.

Dolgozatom témája az Enyedi református egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveinek a vizsgálata az 1801-év első felében. Ez a dolgozat tartalmazza a bevezető tanulmányt és a jegyzőkönyv átírását. A dolgozat elején foglalkoztam az egyházmegye történetével és azzal, hogy bemutassam a 18 századi eseményeket ezután pedig a jegyzőkönyvben lévő gazdagsági, fegyelmi, adminisztrációs ügyeket és a gyülekezetek meghatározó eseményeit ismertettem. Az olvasó így információt nyer, a Nagyenyedi Református Egyházmegye történetéről és arról, hogy hogyan működött ebben a korban az esperesi vizitáció. A jegyzőkönyv által pedig megismerjük a vizitált gyülekezetek életvitelét, problémáit és küzdelmeit. Munkám tehát betekintést próbál nyújtani a 18 században meglátogatott gyülekezetek helyzetébe illetve jobban meg akarja ismertetni az olvasóval ezt a korszakot.

In my thesis, I examine the current state of the institution of marriage and family from a practical theological perspective, with special attention to the marriage and family counseling service operated by the Bonus Pastor Foundation. I seek to answer the question of to what extent the CSAKIS camp model can be applied within an expanded, church-level marriage and family counseling ministry. The practical part is preceded by a detailed theoretical foundation, presenting the Christian understanding of marriage and family. The theoretical section traces human life from the moment of choosing a partner, through marriage, and up to family life, with particular emphasis on parental roles. The research thus investigates the program and effectiveness of the CSAKIS camp through the evaluation of questionnaires, which serves as the basis for drawing conclusions regarding the applicability of the model.

The title of my thesis is "Our Losses. Losses and Their Processing." My thesis focuses on the concept of loss and the process of coping with it, with particular emphasis on comparing two main types of losses: material losses and the loss of living persons. The aim of this work is to explore what grief truly means, what types exist, and how grief affects individuals both psychologically and socially. I also address the topic of death and mourning from a theological perspective. The thesis highlights that grief is not exclusively associated with death, but can also be linked to other kinds of losses. In comparing these two types, I examine similarities and differences such as the intensity of emotional reactions, the duration of the grieving process, and the role of societal attitudes. In conclusion, I have found that although everyone grieves, we do not do so in the same way or within the same timeframe.

What is the Reformed prayer, and how does it look like? In my opinion, every Reformed believer should ask themselves this question sometimes, but they can not find an answer. However, we have Confessions, and so there is some guidance, but not a clear model by which we can put the theology of prayer into practice. This thesis aims to fill this gap. If we try to discover something about Reformed spirituality, we need to start from John Calvin, and the confessions of our Church. To see a clearer picture, I studied all the confessions that were available for me, from the Irish Confession and the Hungarian confession from Debrecen-Egervölgy to the two Westminster Catechisms. Most of them have a theological perception about prayer and this is what we can put into practice in our everyday spirituality.

People with disabilities are beloved children of God, created in the image of God. It is from this belief that the following thesis was born, which by exploring theoretical and practical approaches to pastoral care for people with special educational needs (SEN), aims to help pastors who have been called to accompany people with disabilities. The first two major chapters of the thesis discuss, among other things, the definition, models and types of SEN, the situation of people with SEN in society and in the church, and the concept, directions, and objectives of pastoral care. The paper will then devote a separate chapter to the specificities of pastoral care for people with disabilities. The theoretical groundwork is followed by the practical part of the research: an analysis of in-depth interviews with pastoral care workers who have experience in providing pastoral care to people with disabilities.

This thesis explores the ethical dimensions of sexuality and the question of gender identity, with a particular focus on the perception and treatment of homosexuality in both religious and societal contexts. Through an interdisciplinary approach – combining theology, ethics, law, psychology, and sociology – the research investigates how social, political, and ecclesiastical perspectives on homosexuality have evolved. Special attention is given to Christian denominations, especially the Unitarian Church, and the various interpretations of biblical texts related to same-sex relationships. The study draws on hermeneutical analysis, discourse analysis, and the examination of case studies such as church statements and Romanian legislative developments. By reflecting on historical, legal, and theological narratives, the thesis highlights how attitudes toward homosexuality are shaped not by fixed moral laws or biological facts, but by shifting cultural paradigms and institutional powers.

This study investigates the concept of humility (ʿānāw) as a religious virtue in the Old Testament, analyzing its linguistic, theological, and ethical dimensions. The Hebrew term ʿānāw, far from denoting weakness, reflects a spiritual disposition that shapes human relationships with God, others, and self. Through a comprehensive exegetical and theological framework, the thesis explores humility across prophetic, wisdom, and historical literature, with particular focus on the figures of Joseph, Moses, and David. Their narratives illustrate humility as a moral strength in leadership, divine calling, and repentance. The research applies historical-critical, narrative, and comparative methods, engaging key scholarly voices such as Gerhard von Rad, Walter Brueggemann, and Christopher J. H. Wright. The analysis highlights the dual character of humility: it is both a personal moral stance and a communal ethical imperative.

This thesis investigates the paraliturgical practices associated with funerals in selected congregations of the Maros Reformed Church County. These customs, though situated outside the framework of the official funeral liturgy, nevertheless bear significant religious meaning—manifesting in practices such as night vigils, various forms of farewell, and communal support for the bereaved. The study examines both their theological and practical dimensions: how these practices are embodied in congregational life, how they interact with the Reformed funeral tradition, and what role they play within the grieving process. The overarching aim of the thesis is to enrich the understanding of Reformed ecclesiastical practice and tradition, with particular attention to perspectives on death and dying.

This thesis explores the concept of the immortality of the soul within the framework of Unitarian theology, integrating philosophical, theological, and contemporary scientific perspectives. Drawing upon both classical philosophical traditions and Christian theological reflections, the study investigates how the belief in the soul’s continuity after death has evolved and how it is interpreted today, particularly within Unitarian religious thought. The dissertation adopts an interdisciplinary and hermeneutical approach, with a particular emphasis on the existential and ethical implications of the doctrine of immortality. Rooted in the dignity of human reason and moral development, Unitarian theology emphasizes a rational faith dialogue over rigid dogma. The research highlights how this theological tradition addresses the question of immortality not merely as a metaphysical hypothesis but as a deeply human concern shaped by grief, hope, and the longing for transcendence.

The aim of this thesis is to present the history of the Reformed Church of Magyaró between 1820 and 1921. The research examines the religious, social and institutional life of the congregation based on archival sources, registry data and local traditions. Special attention is given to the parish's real estate and asset management, the condition of the church, school, rectory and mill, and the community significance of their maintenance. The development of religious life was shaped by the ministry of pastors, the order of worship, episcopal visitations and education. The thesis provides a detailed picture of the demographic changes in the congregation, the challenges caused by epidemics and wars, and the historical background of community self-organisation and identity preservation. The research highlights how the Reformed community in Magyaró preserved its faith and institutional independence in the changing political and social environment of Transylvania.

A szakdolgozatomat a Nagyenyedi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvének feldolgozásából készítettem. A dolgozatom elején bemutattam az egyházmegye kialakulását, illetve ismertettem a 18. század történéseit, eseményeit, illetve uralkodóinak kormányzását és egyházpolitákáját. Továbbá a vizitációs jegyzőkönyvben foglalt és tárgyalt ügyeket ismertettem és dolgoztam fel. A feldolgozott jegyzőkönyvi ügyeket több szempont szerint kategorizáltam. A jegyzőkönyv feldolgozása során kirajzolódnak és nyílvánvalóvá válnak a gyülekezetek helyzete és élete. A történelmi áttekintés pedig segít megérteni és behatárolni az adott korszakot. A dolgozat így egy teljes tájkékoztatot nyújt az olvasónak a korszak gyülkezeteinek helyzetéről.

In my thesis, I examine funeral practices in nine Reformed congregations of Kalotaszeg, focusing on paraliturgical elements and their communal role. The topic is relevant from both ethnographic and theological perspectives, as it reveals living traditions of the congregations, shows how acts of diaconal service are expressed, and highlights local attitudes toward death and mourning. The research, based on questionnaires, explores the theological, cultural, and practical aspects of funeral customs, analyzing how these rites take shape in practice and how they involve grieving families, relatives, neighbors, church officials, and congregation members. My findings show that traditional community-based practices once centered around the family home have gradually been replaced by more formal and simplified customs, a process accelerated by the Covid-19 pandemic and the rise of chapels.

This thesis highlights that the life of the Reformed Church of Uzon in the 18th century was far from free of difficulties. The community was struck by fires and wars, while internal tensions and conflicts (such as disputes over the seating order in church) also undermined its cohesion. A deeper understanding is provided through the study of the history of the Sepsi Church District, primarily on the basis of the works of Kolumbán, Tóth, Pokoly, and Juhász. The thesis also examines the movable and immovable property of the congregation, relying chiefly on the Annotamenta Ecclesiae Uzoniensis Reformatorum (1648–1717) and the Liber Ecclesiae, which continues up to 1744. Further important sources include the studies of Árpád Csáki, the description of the church by Kinga Tüdős, and data provided by Barna-András Ungvári, the current pastor. As part of the research, document-value records preserved exclusively in the parish archives have been digitized.

Dolgozatomban Farkas Jenő marosi református esperes évenként ismétlőső határidős munkarendjével foglalkozom. Eőször a munkarend kiadása előtti liturgiai állapotokat összegeztem. Az 1920-as évek liturgiáját, a rendszertelenség jellemezte. Továbbá ekkor jelentek meg a belmissziós törekvések erdélyben. A belmisszió elindulása és a gyülekezetenként változó liturgia szükségessé tette egy új liturgia és egy új rendszer felállítását. Farkas Jenő esperes úr 1938. március 15-én adta ki határidős munkarendjét, amelyben rendszerezte a lelkipásztorok egész éves teendőit. A munkarendben részletesen leírja azt, hogy az események mikor, hol és hogyan kell megtörténjenek. Sok helyen hivatkozik az Erdélyi Református Egyházkerület körleveleire, amelyek még több információval szolgálnak a lelkipásztorok számára. A belmissziói események esetében ,,A lelkipásztor kézikönyve”-re hivatkozik.

Nüsszai Gergely a negyedik század egyik fontos gondolkodója volt. A kappadókiai atya társaival együtt (Nagy Baszileiosz és Nazianzoszi Gergely) fontos szerepet játszott a keresztyén dogmák alakulásában. Élete végére az ortodoxia védelmezőjének is nevezték. Jelen dolgozatban a halálhoz és a feltámadáshoz kapcsolódó tanítását vizsgáltuk, elsősorban antropológiai szempontból. Ehhez kapcsolódóan fontos volt a teremtés témakörének vizsgálata is, mert a kérdés mélyebb vizsgálata során kiderült, hogy Gergely teremtésről szóló tanítása szervesen összefügg a halál és feltámadás kérdéskörével. A Szentírást zsinórmértékként használva Gergely többek közt válaszokat keres az alábbi kérdésekre: mi lesz a testtel és a lélekkel a halál után? Hogyan történik a feltámadás? Ki támad fel? Milyen mértékben azonos a meghalt személy a feltámadottal? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén halad dolgozatunk is.

A bibliai hagyományban fogant spiritualitás fogalma, a két évezred folyamán leképezte az egyes korok szellemi mozgását. A Bibliában még nem találkozhatunk a konkrét fogalommal, viszont tartalmának és szerkezetének alapjait ott találhatjuk meg, a jelen kor fogalomhasználatának mintegy kiindulási pontjaként. Az idők folyamán spiritualitás egyre jobban az érdeklődés és a kutatások középpontjába kerül. A jelen kor liberális és ember centrikus szellemisége maga után vonta az egyénnek az intézményes egyháztól való eltávolodását, s így a spiritualitás fogalma is kilépett az egyházi közegből és szélet körben elterjedve alakul a társadalom igényeihez. A XX. századtól a fogalom kilépett a vallásos és egyházi közegből és más olyan területeken is elterjed, ahol addig nem tulajdonítottak neki nagy szerepet, s így új jelentéskörrel ruházódik fel.

Szakdolgozatom témája a katonai, tábori lelkészség hivatása, körülményei. A dolgozat különös figyelmet fordít az első világháború időszakára, mégpedig az Osztrák-Magyar Monarchia császári és királyi hadsereg keretén belül fennálló katonai lelkészségre. Természetesen, mielőtt tárgyalja az említett történelmi korszakot, kitér arra a hosszú történelmi folyamatra, amelyben kialakult a tábori lelkészség intézménye. Miután általánosan kifejtésre kerül a tábori lelkészség az első világháború időszakában, különös figyelmet kap a téma református aspektusban való megvilágítása. Ezek után a melléklet tartalmazza azokat a leveleket, melyeket az első világháborúban szolgáló Kovács Benedek, református tábori lelkipásztor írt haza a frontról az otthoni tanítványainak.

Licenciátusi dolgozatunkat három nagy fejezet alkotja. Mindegyik fejezet középpontja egyetlen nagy kérdés, mégpedig az iskolai katechézis relevanciája. Három fejezet, három más ágazat és megközelítési szempont. a hipotézisünk a dolgozat megírása előtt ugyanis az volt, hogy az iskolai katechézisünk a XXI. században nem releváns sem az egyház szempontjából, sem a fejlődéslélektan tükrében, sem pedig a diákok véleményének szemszögéből. Elkezdtük Jézus tanítványi kiküldésétől, történelmi korszakokon át, megfigyelve, mikor, hogyan végezték a katechézis szolgálatát; majd az iskolai katechézisről is ejtve pár szót, alátámasztottuk a II.

A dolgozat két részre oszlik. A dolgozat első részének az a célja, hogy ismertesse a Marosvásárhelyi Kollégium megalakulását, s bemutassa a kollégiumban uralkodó állapotokokat a második világháború után, melyben helyt kellett állnia a következő fejezetben tárgyalt jeles személyiségnek, Kováts Benedeknek. A második részben Kováts Benedek önéletírása kerül előtérbe. Naplójegyzete alapján, ifjúságának legfontosabb eseményei követhetőek nyomon. Bemutatásra kerül családja, különösen nagyszülei, akik nagy hatással voltak rá, a sokrétű és fáradságot nem ismerő munkássága, melyet a Marosvásárhelyi Kollégium tanáraként vitt véghez, s végül pedig, nyomon követhető, a szabadkőművesekhez való csatlakozása.

A dolgozat célja, hogy bemutassa azt az elfeledett Jakabot, akinek emlékét az évszázadok múlása vastag porral takart be, akit az Úr testvérének neveztek, akit vallásossága és szent élete miatt Igazként tiszteltek. A dolgozat során ismeretet szerezhetünk Jakab és az őskeresztények rögös útkereséséről, társadalmi helyzetéről, valamint a közegről, amiben munkálkodtak és éltek. Röviden bemutatásra kerülnek azok a személyek, akik az Újszövetségben hasonló nevet viseltek . Szó esik az ő neve alatt szereplő levélről, mellyel kapcsolatosan vélemények ütköztek és hosszú időn keresztül vitáknak szolgáltatott alapot. Ugyanakkor igyekeztem elkerülni azt a csapdát, hogy Jakabra fókuszálva, alakjának túl nagy jelentőséget tulajdonítsak az ősegyház történetében és az Újszövetség teológiájában.

A kutatás megegyezik abban, hogy Jézus tanításának központi üzenete Isten országának gondolata köré épült. Arról azonban, hogy Jézus a jelen vagy jövő idejű Isten országát hirdette máig viták folynak. Dolgozatomban arra törekedek, hogy a történeti Jézus-kutatás legnagyobb szaktekintélyének tekinthető John Dominic Crossan munkássága alapján mutassam be az Isten országát, mint jelen idejű valóságot. Fő célkitűzésem annak bemutatása, hogy mit jelentett és miként nyilvánult meg a történeti Jézus tanításában. Mi volt Jézus üzenete Isten országa mozgalma révén? Hol, hogyan és mikor alakult ki a mozgalom? Miért éppen ott? Mit jelentett Jézus kora társadalmában és milyen jelentőséggel bírt? Közösségi vízióként tekinthető-e szembefordulásként a fennálló politikai renddel?!

Dolgozatomban bemutatom a Jákótelke nevű faluhoz tartozó református egyházközséget. Külön kitérek a jákótelki iskolára, presbiteri gyűlésekről készült feljegyzésekre, illetve vizitációs jegyzőkönyvekre. Ezek az adatok segítenek abban, hogy jobb rálátásunk legyen e gyülekezet múltjára.

Dolgozatomban, kérdőívek segítségével azt vizsgáltam, hogy a Maros megyei református gyülekezeteknek mennyire sikerült megbarátkozni a Magyar Református Énekeskönyvvel. A kérdőívekben nem csupán a lelkipásztorokat kérdeztünk, hanem a kántorokat, valamint az idős és fiatal gyülekezeti tagokat is. A kérdőívekből kiderült, hogy a megkérdezett 44 gyülekezetnek 27%-a még mindig a régi énekeskönyvből énekel, azaz nem használják az új énekeskönyvet. Emellett sok más érdekes, számunkra igen aktuális, az erdélyi református embert érintő kérdés felmerül a dolgozatban, amely három egymásra épülő fejezetből tevődik össze: az első fejezet az énekeskönyvünkhöz vezető út történelmi hátterét ismerteti, a második fejezetben összehasonlítjuk a régi valamint az új énekeskönyvet, végül, a harmadik fejezetben sor kerül a kérdőívek kielemzésére és kiértékelésére.

Dolgozatom elkészítése során úgy éreztem magam mintha időutazáson vettem volna részt, de a feltárt anyag nemcsak élményt, hanem tanulságot is nyújt a jelen és jövendő nemzedék számára. Pontos képet kaphatunk az akkori gyülekezetek életéről, milyen nehézségekkel küszködtek, milyen igényeik voltak. Emellett arra is fény derül, hogy az egyházi szolgák fizetése miből állt, milyen igénnyel léptek fel a gyülekezeti tagok velük szemben. Az egyházfegyelemmel kapcsolatban értékes információk tárulnak az olvasók elé. Kitűnik, mennyire szigorúan vették a gyülekezetek fegyelmezését. Nemcsak az egyházi kereteken belül bűnnek minősített vétkekkel szemben léptek fel, hanem azok ellen is, amelyek mind a közösségi, mind a családi életre nézve károsak. A jegyzőkönyv elénk tárja a gyülekezetek erős élni akarását is, hiszen amellett, hogy az épületeket karbantartották, nem egyszer olvashatunk arról, hogy templomokat is építettek, tettek azért, hogy közösségük erősödjön, fennmaradjon.

Dolgozatomban a homoszexualitás kérdéskörével foglalkoztam. Megvizsgáltam a múltat és egy átfogó betekintést próbáltam nyújtani a jelenlegi helyzetre, ami napról napra változik ugyan, de a sajtó és a média segítségével lépést lehet tartani. Vizsgálódásom szerepet kapott a perspektívák és következmények megvilágítása is. Vizsgálódásom tárgyát képezte a homoszexualitás pszichológiai, biológiai, jogi, és bibliai háttere és megállapításai is. Megállapíthatjuk, hogy nem betegség, nem bűncselekmény, és véleményem szerint nem is bűn az, ha valakinek más a szexuális orientációja. A keresztény felekezetek állásfoglalása is eltér egymástól, de a leginkább uralkodó elv mégis az elítélés és a bűnnek titulálás. Az unitáriusoknak nincs egy mindenki által elfogadott álláspontja. Szerintem mi unitáriusokként, szabadelvű keresztényekként ki kell állnunk amellett, hogy ők is Isten ugyanolyan gyermekei, mint a heteroszexuálisok, példát mutatva ezzel mindenki számára.

A dolgozatom kapcsán sikerült feltárni azokat a célokat, indokokat és eseményeket, amelyek segítettek megérteni a negyedik keresztes hadjárat lényegét. Maga a háború nemes cél érdekében tört ki, hiszen a kereszténység születésének a helyét, a Szentföldet fel kellett szabadítani az arab fennhatóság alól. Kezdetben a hadjáratok valóban sikeresek voltak. Azonban az idő elteltével felszínre kerültek olyan törekvések, melyek más irányba terelték az eseményeket és a lényeget. Ha visszatekintünk az eseményekre, akkor megállapíthatjuk, hogy békésen is meg lehetett volna oldani a problémát. Gondoljunk csak Oroszlánszívű Richárd és Szaladin egyezségére, amely békét biztosított. A hadjáratok azért nem jártak sikerrel, mert önös érdekek kerültek előtérbe: hatalom és meggazdagodás bármi áron. A keresztes háborúk lényegét leginkább Jeremiás próféta szavaival tudnám összefoglalni: „... esengve várakoztunk olyan népre, amely nem szabadított meg.” (Siralmak 4,17)

Témaválasztásomban meghatározó volt az a tudat, hogy sokan küszködnek nehézségekkel, gondokkal a házas életben. Dolgozatom megírásakor célul tűztem ki, hogy egyfajta útmutatást nyújtsak a lelkipásztoroknak és más segítőknek a házasságra való felkészítéshez. A kiválasztott témákat nem úgy dolgoztam ki, hogy az összes jegyesbeszélgetési alkalmat lefedjék. Nem a jegyesbeszélgetés teljes folyamatán dolgoztam, hanem olyan témákat választottam ki, amelyekről úgy gondoltam, hogy elengedhetetlen beszélni egy házasulandó párral.

Dolgozatomban a a barcasági magyar evangélikus egyházközségek helyzetét vizsgálom a fennmaradt dokumentumok alapján, amelyek rávilágítanak az 1916-os váratlan román betörést követő helyzetre, a kegyetlen menekülésre, a hazatérésre. Dolgozatomban ismertetem a barcasági magyar evangélikus egyházközségek nehéz időkben átélt helyzetét. Ennek a vidéknek a lelkészei és a csángó nép sokat fáradoztak azért, hogy Isten igéjét azon a nyelven hirdethessék, melyet a barcasági evangélikus hívek mindig anyanyelvüknek tekintettek.

A munkám célja az volt, hogy digitalizáljam a jegyzőkönyveknek ezen részét, hogy már elektronikus formában is elérhetővé váljon, hogy azok is megtekinthessék, akiket az egyháztörténelemnek ezen szegmense érdekel. A vizitációs jegyzőkönyvet az alábbi tartalmi szempontok alapján mutatom be: Az első pontban az egyházmegye kialakulásának történetével foglalkozom. A második pontban a XVII.-XVIII. századi erdélyi református egyház történetéről írok. A harmadik részben szeretném megemíteni a vizitáció által meglátogatott települések neveit, ugyanebben a részben szeretnék hivatkozni a lelkipásztorokra, lévitákra, valamint a tanítókra is. A negyedik pont az esperes, valamint a kormányzati szervek szerepéről, munkájuk bemutatásáról szól. Az ötödik pontot arra szántam, hogy bemutassam a vizitációt mint adminisztratív, gazdasági hatóságot. Ugyanebben a pontban szeretnék az épületekről, az egyházi vagyon állapotáról is beszámolni.

Dolgozatomban Fáji János (1703‒1756) erdélyi lelkipásztor naplójának tartalmát ismertetem. Először a témát érintő általános kérdéseket tárgyalom: a kor politikai helyzetét, a naplót mint műfajt és a korabeli lelkészi életpályamodelleket. Ezt követően a napló tartalmát mutatom be három alegységben. Először a latin nyelvű rész alapján beszélek hazai tanulmányairól, utána a németalföldi peregrinációját ismertetem, majd hazai munkásságát. A dolgozat utolsó pontjaként összehasonlítom a naplót Bod Péter Önéletírásával. Ezen munka egy olyan forrást mutat be, amely eddig ismeretlen volt a szakma számára, ezért utat nyit a 18. századdal kapcsolatos újabb kutatások előtt. A dolgozat egy rövid ismertetést tartalmaz, a szöveg azonban további lehetőségeket rejt az érdeklődők számára.