Repository index

Adorjáni Anna (Segesvár, 1985) 2008-ban végzett a BBTE történelem – nemzetközi kapcsolatok szakán. 2011-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE BTK Gazdaság- és társadalomtörténeti doktori iskolájában. Kutatási terülei: Erdély története a 19. században, nacionalizmus, fogalomtörténet, eszmetörténet.

Dr. Baráth Béla Levente (Debrecen, 1971) teológus-történész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) professzora. 1996-ban a Debreceni Református Theologiai Akadémián kapott teológus diplomát, 1996/97-ben segédlelkész volt Sárospatakon, majd a DRHE egyháztörténeti tanszékének és kutatóintézetének munkatársa lett. 1999-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen középiskolai történelemtanári, 2001-ben a DRHE-en vallástanári oklevelet kapott. 2004-ben szerzett PhD fokozatot és 2011-ben habilitált. Tudományos érdeklődése meghatározó témakörei a hazai protestáns egyház-, társadalom- és művelődéstörténet, ezenbelül különös figyelmet fordít a tiszántúli és tiszáninneni régiókra. Írásaiban ismételten visszatér olyan témákhoz, mint: egyházkormányzói törekvések a dualizmus kori Tiszántúlon; egyházi szerepvállalás a térség köz- és felsőoktatásában; a magyar protestantizmus nemzetközi kapcsolatai; a vallási tolerancia problémája; az egyháztörténet-írás historiográfiája.

Dr. Bekő István Márton (Szilágysomlyó, 1970) református lelkipásztor a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben (KPTI) végezte teológiai tanulmányait (1994), majd a Berni Egyetem teológiai fakultásán képezte tovább magát Ulrich Luz tanítványaként (1996 és 2003). Doktori címet 2010-ben szerzett a KPTI-ben. Doktori tézisének címe: A Jézus csodáiról szóló elbeszélések Márk evangéliumában. Jelenleg a Székelyudvarhely III. Református Egyházközség lelkipásztora.

Bak Áron (Velemér, 1945 – Kecset, 2012) református lelkipásztor (Mezőkeszü, Sajószentandrás, Szentkeresztbánya, Bágy) és festő, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárosa (1990–1993), teológiai tanulmányait, fordításait és művészettörténeti írásait a Református Szemle, az Igehirdető, a Keresztény Magvető, az Erdélyi Művészet és a Székelyföld közölte. Meg nem védett doktori dolgozatának címe: Kezdve a János keresztségétől. A két testamentum kontinuitása és diszkontinuitása Lukács írásaiban, Keresztelő János üdvtörténeti szerepének ábrázolásában. Egyéni kiállítása volt Székesfehérváron (1998), Szászrégenben (2005), Kolozsváron (2002, 2003) és Székelyudvarhelyen (2006).

Bagosi József kulturális antropológus (Berettyószéplak, 1959) az ELTE-n szerzett diplomát. Kutatási területe a Berettyó-völgy etnobotanikája, népi orvoslása; Dobrudzsa interetnikus kapcsolata, népgyógyászata, etnobotanikája; Erdélyből kitelepült zsidók; a kairói magyarabok és interetnikus kapcsolataik; kipcsak törökök; zsidó–magyar–román interetnikus kapcsolat, a Berettyószéplakról kitelepült zsidók identitástudata és vallása; lipovánok mindennapjai.

A fiatalok Istenképének kialakulását meghatározza a szociális helyzetük, a családi állapotuk (elvált szülők gyermekei, félárvák, vagy árvák). De meghatározza az is, hogy milyen kapcsolatuk van a környezetükkel, a szülőkkel, tanáraikkal, barátaikkal vagy a lelkipásztorral. Munkánkban arra törekszünk, hogy ezeket az istenképeket egy bizonyos korosztály életében feltárjuk és megvizsgáljuk. A dolgozat első felében egy részletes, elméleti alapozást olvashatunk, míg a második felében található a fiatalok által kitöltött kérdőívek kiértékelése és a következtetések levonása. A kutatás igazolja, hogy a legtöbb fiatal istenképe pozitív. Ez mind a szülők, mind a gyermekekkel foglalkozó vallástanár és lelkipásztor számára biztató jelenség. Úgy vélem, hogy fontos megismerni a fiatalok istenképét, de a sajátunkat is, mert ennek ismeretében hatékonyabb munkát tudunk kifejteni.

A dolgozat keretében a keresztény ifjúsági zenével és énekléssel foglalkozom, hogy ezek tanulságait továbbgondolva saját ifjúsági zenekultúránk fejlesztéséhez járulhassak hozzá. Elsősorban az ifjúsági vallásos énekek jellemzőit és zeneelméleti hátterét kutattam, hogy ezen zeneelméleti megalapozás segítségével mutathassam be azt a mostani unitárius útkeresést, amely a folytatása lett az eddigi unitárius ifjúsági útkereséseknek és alkotásoknak. Azért írtam többes számban, hogy elindultunk, mert ebben a munkában nem egyedül, hanem a Daltutajok csoport tagjaival dolgoztam együtt. Megpróbáltunk egy olyan unitárius ifjúsági zenei jövőt megálmodni és létrehozni, amely a fiatalok által kedvelt és használt dalokat alkot a közös munka során.

Szakdolgozatom legfontosabb célja, hogy tudományos tárgyilagossággal, célirányos munkafolyamatot alkalmazva felkutassam és bemutassam Kálvin János predestinációtanát. Ugyanakkor tanulmányozni kívánom más – Kálvin közvetlen vagy közvetett hatása alatt álló – szerzők (pl. Béza, Bullinger, Dordrechti Kánonok) predestinációval kapcsolatos megjegyzéseit, gondolatait és azoknak a tudomány, illetve a vallás világában felismerhető hatását. Mindezeken túl szeretném feltárni a reformáció korabeli predestinációs tanok teológiai kulcsfogalmait, axiómáit. Tanulmányozni kívánom, hogy melyek voltak azok a külső és belső – személyes vagy tudományos – hatások, amelyek befolyásolták Kálvinnak az isteni eleve elrendelésről szóló tanát. Be szeretném mutatni, mit jelent Kálvinnál és az ő tanítására épült, abból rendszert faragó kálvinizmusban a predestináció, rövid történeti áttekintést is nyújtva.

Szakdolgozatom témájaként az ifjúsági korszakváltás témakörét választottam, és egyben arra vállalkoztam, hogy ezt az ifjúságszociológiai fogalmat és annak tartalmát megpróbálom minél közelebb hozni az Erdélyi Unitárius Egyházhoz. Teszem ezt azért, mert megérzésem szerint az egyház ifjúsági munkájának stratégiájában némi váltásnak kell megtörténnie. Ez pedig csak úgy valósulhat meg, ha megfelelő, tudományos alapokon nyugszik. Az ifjúsági korszakváltás olyan valóságokat teremtett, amelyek előtt az egyháznak nem szabad szemet hunynia, hanem ezzel ellentétben, meg kell ismernie jelenségeit, és fel kell vegye velük a harcot.

Dolgozatomban megvizsgálom a Jel 2-3 fejezeteit kortörténeti, biblika-teológiai és exegetikai szempontból, valamint röviden kitértem az apokaliptikus irodalom jellegzetességeire. Ezekkel a kutakodásokkal az volt a célom, hogy mélyebb betekintést nyerjek a Jel 2-3 szövegének jelentés-köreibe.

Mivel Pál apostol sokszor és sokféleképpen hivatkozik a keresztségre, arra a fő kérdésre kell választ kapnunk, hogy miként jelenik meg ez leveleiben. A keresztség kérdését tárgyalva nem a Páli Corpus egészét vesszük nagyító alá, hanem azokat a leveleket, melyek általánosan elfogadott páli levelek.

Dolgozatom két részre osztottam, az első részben beszélek a világi feminizmusról, bemutatom, történelmi sorrendben végig követve fejlődését. A következő rész pedig a feminista mozgalom gyermekéről, a feminista teológiai irányzatról beszélek. Azt már szabadabban kezelem, és arra törekedek hogy, minél átfogóbb képet tudjak a témámról megalkotni.

Dolgozatom maradandó emléket kíván állítani az 1782-1784 közötti időszak görgényi egyházmegyébe kebelezett gyülekezeteiről.

A bibliai antropológiának egyik legizgatóbb, érdekfeszítőbb kérdése az ember istenképűsége. Az ember Isten saját képére teremtette, hogy uralkodjék a tenger és a szárazföld állatvilágán, és hogy hajtsa uralma alá a földet. Mit is jelent valójában az, hogy Isten képére teremtetett? Az ember fizikai megjelenését, értelmi képességeit, adottságait, testi-lelki valóságát? Netalán azt, hogy istenképűsége az ő Teremtőjével való kapcsolatát, viszonyát, alárendeltségét jelenti? Küldetést, rendeltetést, feladatok elvégzésére való megbízást jelent? Az első főrészben az istenképűség értelmezéstörténetével fogok foglalkozni, hogyan értelmezték a különböző korokban ezt a kérdést kezdve az újszövetség korától, a zsidó rabbinikus írásmagyarázat, az egyházatyák, a középkori teológia, a reformátori teológia korán át egészen a XX. századi értelmezéssel bezárólag. A dolgozat második felében a Gen 1,26-28 egzegézisével fogok foglalkozni.

A dolgozat törzsanyagát az elsődleges források, a vizitációs jegyzőkönyvek feldolgozása során nyert anyag alkotja.

A dolgozat során igyekeztem a források lehető legteljesebb feltárására, összegyűj-tésére, válogatására és feldolgozására. Kutatási központ volt az Erdélyi Unitárius Egyház Könyvtára, és az Erdélyi Unitári-us Egyház Levéltára a Marosi Egyházkör Esperesi Hivatalának Levéltára, a Teleki Téka, Maros megye Megyei Könyvtára, illetve a Marosi Egyházkör egyházközségeinek levéltára.

A Magyarláposi Református Egyházközség presbitériumi jegyzőkönyveinek tanulmányozása, átírása során betekintést szerettem volna nyerni az előző korok egyházi életébe, a gyülekezeti munka akkori nehézségeibe, a külső és belső ellentétekbe, illetve egyházam többi felekezettel és nemzetiséggel való kapcsolatába is.