Repository index

Dr. Magyar Balázs Dávid Kálvin-kutató, a hajdúböszörményi Baltazár Dezső Református Ál­talános Iskola és a Bocskai István Gimnázium etika- és vallástanára Debrecenben és Kampenben végezte egyetemi tanulmányait. Kálvin életét és szociáletikáját Kampenben (2008), Genfben (2009), a Grand Rapids-i (USA) H. Henry Meeter Center for Calvin Studies-ban (2010, 2014, 2017) és Var­sóban (2012) kutatta. Doktori címet a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen szerzett a „Nem jó az embernek egyedül lenni.” Kálvin János, a házassági és családi életformára való nevelés reformátora című dolgozatával (2016). Jogi tanulmányokat a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rán folytatott, ahol 2018-ban joghallgatóként szerzett abszolutóriumot. 2013 és 2018 között e kar jogtörténeti műhelyének, a Praetor Szakkollégiumnak tagja.

Kovács Mária Márta (Kovászna, 1980) művészettörténész a Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem-művészettörténet szakán szerzett egyetemi (2004), magiszteri diplomát (2005) és egyháztörténeti doktori fokozatot (2010). 2010-től a Maros Megyei Múzeum, 2016-tól az Erdélyi Református Múzeum muzeológusa. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet óraadó tanára. Kutatási területei a protestáns egyházművészet, az erdélyi iparművészet, ón- és ötvösművesség.

Kulcsár Árpád (Nagyvárad, 1977) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte teológiai tanulmányait (1996—2001), majd a Bihari Egyházmegye kisnyégerfalvi szórványgyülekezetében volt helyettes lelkész. 2002-2004 között a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett informatikatanári diplomát. 2004 óta az Értarcsai Református Egyházközség (Érmelléki Református Egyházmegye) lelkipásztora. Doktorandusz a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Kutatási területei: gyakorlati teológia, homiletika, Ravasz László. 2010 óta az Érmelléki Református Egyházmegye gyülekezeti lapjának, a Református Érmelléknek alapító szerkesztője. 2011 és 2013 között a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett vallástudományi mesteri oklevelet. A 2014-2015-ös tanévben a kampeni Theologische Universiteit van de Gereformeerde Kerk missziológiai magiszterképzésében bővítette ismereteit ösztöndíjasként.

Kun-Gazda Gergely (Kolozsvár, 1973) a Kolozsvári Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézetben szerzett lelkészi oklevelet 1997-ben. Két évet szolgált segédlelkészként Désen, majd 2005-ig a Völcsöki Református Egyházközségnek volt a lelkipásztora. 2005-ben lemondott lelkészi állásáról és családjával Dévára költözött, ahol részt vesz a Téglás Gábor Elméleti Líceum, Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű oktatást nyújtó állami tanintézményének megalapításában. Publikációi jelentek meg a Szilágysági Hepehupában, a Szilágyságban, a Református Szemlében. 2005-től 2010-ig a Hunyad Megyei Hírmondó felelős szerkesztője, 2014-ig a dévai Corvin Könyvkiadó, 2015-től a baróti Tortoma Kiadó és a budapesti Heraldika Könyvkiadó szerkesztője.

Juhász Zoltán (Budapest, 1972) református lelkipásztor. Szolgálati területe a hodgyai református egyházközség és a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, témavezetője dr. Kovács Ábrahám.

Dr. Kovács Ábrahám (Gyula, 1971) a Selye János Egyetem Református Teológia Karának egyetemi tanára és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Dogmatika Tanszékének egyetemi docense rendszeres teológus, történész és vallástörténész

Dr. Kiss Lajos András (Kisújszállás, 1954). A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán történelem–orosz szakos általános iskolai tanári diplomát (1979), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófia szakos előadó diplomát szerzett (1985). 1995-ben védte meg kandidátusi értekezését, 2005-ben pedig a Debreceni Egyetemen habilitált. 2021-ig a Nyíregyházi Egyetemen tanított filozófiát. Fő kutatási területe a 20. századi francia, német és orosz filozófia, illetve társadalomelmélet. Hét önálló kötetet és kétszáz tanulmányt, esszét publikált.

Kocsev Miklós (Cece, 1953) református lelkész, lelkigondozó és szupervizor, tanszékvezető egyetemi tanár a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi Karának gyakorlati teológiai tanszékén.

D. dr. Juhász István egyháztörténész 1915. április 16-án született Nagyenyeden. Elemi és középiskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, 1932-ben pedig beiratkozott az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultására. Első lelkészképesítői oklevelet 1936-ban szerzett, s ugyanettől az évtől lett tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek (1942 és 1945 között a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály titkára volt). A második lelkészképesítő vizsga letétele után 1937. november 21-én szentelték lelkésszé. Kolozsvári — teológiai tanulmányai mellett — a bukaresti és nagyszebeni ortodox teológiai főiskolákon is folytatott tanulmányokat az 1936/37-es tanévben, majd az 1937/38-as és 1938/39-es tanévben a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem történettudományi karán végezte el az I—III. évfolyamot, s eközben fél évig (1938 augusztusától 1939 januárjáig) levéltári tanulmányokat is folytatott Budapesten. 1937. szeptember 1-jétől 1939.