Szerzők

Pétery-Schmidt Zsolt 2010-ben végzett a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 2018-ban a Hittudományi Karán. Doktori kutatása Carl Schmitt politikai teológiájának teológiai kiértékelését célozza. Jelenleg a Dunakeszi Református Egyházközség beosztott lelkésze és kormánytisztviselő a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságán.

Pethő Sándor egyetemi tanár, a Károli Gáspár Hittudományi Egyetem oktatója. Politika és jogfilozófia témakörben szerzett doktorátust, majd társadalomfilozófia és etika témakörben habilitált.

Petrőczi Éva (Pécs, 1951) a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytatta felsőfokú tanulmányait magyar–angol, majd angol irodalom speciális képzés szakon. 1975-ben végzett, 1976- ban egyetemi doktori, 1998-ban pedig PhD címet szerzett ugyancsak Szegeden, majd 2007-ben habilitált a Miskolci Egyetemen. Egyetemi oktatói pályája a Károli Gáspár Református Egyetemen (KGRE) zajlott 1994 és 2013 között, ahonnan docensként ment nyugdíjba. A KGRE mellett a Veszprémi Egyetem és a Selye János Egyetem angol és magyar szakán tanított. Fő kutatási területe a magyar és angolszász puritanizmus irodalma. E témában 13 könyvet publikált, 2007-ben megalapította és vezette a KRE Puritanizmuskutató Intézetét. Nyugdíjazása óta is évente több tudományos könyvet publikál, továbbá bel- és külföldi konferenciákon, illetve gyülekezetekben, egyházi alkalmakon tart előadásokat.

Andrei Pleșu a Bukaresti Tudományegyetem professzoraként több évtizeden át művészettörténetet és vallásfilozófiát tanított. Több neves akadémiai intézet tagja (Word Academy of Art and Science; Académie Internationale de Philosophie de l’Art, Svájc), számos külföldi egyetem díszdoktora (a németországi Albert Ludwig és a Humboldt, továbbá a Berlini Egyetem), ugyanakkor több nemzetközi kitüntetésben részesült (a Budapesti Európa Intézet Corvinus-díjazottja, Commandeur de l’Ordre des Arts et Lettres, Párizs, 1990; New Europe Prize for Higher Education and Research, 1993; Joseph Bech-díj, Hamburg, 2002). Számos kötet szerzője, ezek közül több is megjelent magyar nyelven, a Koinónia kiadásában eddig a Tescani napló (2000) és az Angyalok (2006) látott napvilágot.

Dr. Ferenc Postma professzor 2011. január 1-től tiszteletbeli tagja az Amszterdami Vrije Universiteit Könyvtár Protestáns Könyvkultúra Kutatóközpontjának, ahol elsősorban a holland–magyar történelmi kapcsolatokat kutatja

Rezi Elek (Szentábrahám, 1954) a Kolozsvári Protestáns Teológián végezte teológiai tanulmányait. Szakmai ismereteit az angliai Unitarian College Manchester ösztöndíjasaként (1985) mélyítette el. 1978 és 1986 között lelkészi szolgálatot végzett Kolozsváron és Bágyonban. Doktori címet 1990-ben szerzett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben (Ferencz József unitárius püspök teológiai munkássága. A magyar unitárius teológia értékelése a 19. század második és a 20. század első felében), és 2012-ben habilitált a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. 1986-tól a rendszeres teológiai tanszék vezetője a Kolozsvári Protestáns Teológia unitárius karán. 1996-től az unitárius kar dékánja; 2006-tól 2016-ig az intézet rektora, 1996–2002, valamint 2002–2008 között az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyzője volt.

Dr. Riemer Roukema is professor of New Testament at the Protestant Theological University, Kampen (The Netherlands).

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem doktorandusza.

Simon János (Kolozsvár, 1982) a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának doktorandusza. Teológiai tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte, a Sárospataki Református Teológiai Akadémián börtönlelkészi oklevelet szerzett, majd a Theologische Universiteit van de Protestantse Kerk in Nederland kampeni fakultásán mesteri tanulmányokat folytatott. 2006 és 2012 között segéd- és beosztott lelkészként szolgált, jelenleg küküllőboldogfalvi lelkipásztor. A büntetésetika és relacionális etika, az egyházjog és ekkléziológia különböző kérdéseit kutatta a Protestantse Theologische Universiteit leideni karán, majd néhány évvel később ugyanazon egyetem amszterdami és groningeni karán. Egyházjogi ismereteit a BBTE jogi karának hallgatójaként bővítette. Doktori kutatásában az emberi megbocsátás és exoneráció kérdéskörét vizsgálja.

Sipos Dávid 2003–2008 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult, a mesteri képzést az amszterdami Vrije Universiteit egyetemen végezte. Egyháztörténettel kolozsvári teológiai tanulmányai alatt kezdett foglalkozni, 2010–2013 között a Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyháztörténeti doktori iskolájának hallgatója, A történelmi dési, széki és görgényi református egyházmegyék orgonáinak története című értekezését 2016-ban védte meg. Egyetemi tanulmányai előtt és alatt részt vett az esztergomi bazilika, több budapesti templom, a szépkenyerűszentmártoni és a mákófalvi orgonák javításának munkálataiban.

Somogyi Alfréd (Losonc, 1970). Iskoláit Füleken végezte, és 1988-ban itt érettségizett a helyi magyar gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban, a Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte magyar–történelem szakon. Majd 1991-től szerkesztőként dolgozott a Szlovák Rádió Magyar Főszerkesztőségében. 1992-től a Duna Televízió pozsonyi tudósítója, 1995-től belső munkatársként külpolitikai szerkesztő, majd vezető szerkesztő. Közben 1994-től a komáromi Calvin J. Teológiai Akadémián végezte teológiai tanulmányait, s 2000-ben lépett lelkészi szolgálatba. Magiszteri vizsgáját a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán tette le, majd itt szerezte meg 2008-ban a teológiai doktora címet (ThDr.), s 2010-ben védte meg PhD-disszertációját. Jelenleg a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának oktatója, a Történeti Tudományok Tanszékének vezetője, a kar dékánhelyettese. Apácaszakállas lelkipásztora, a Pozsonyi Református Egyházmegye esperese, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinatának képviselője, Zsinati Tanácsának tagja, a Zsinat Jogi Bizottságának elnöke. A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének tagja. Kutatási területe a református egyházjog és a 20. századi egyháztörténet.

Dr. Steiner József (Szentendre, 1970) teológus (missziológus), lelkész, és a Baptista Szeretetszolgálat országos hitéleti igazgatójaként a szervezet lelkészi vezetését látja el. A Magyarországi Baptista Egyházban az iskolalelkészek és a szociális intézmények lelkészeinek vezetését végzi, és a TCM Nemzetközi Teológiai Intézet professzora. A teológiai tudományok és az egyházi szolgálat felé mérnöki pályája után fordult. A budapesti Baptista Teológiai Akadémia lelkipásztori szakának elvégzése után Ausztriában szerzett teológiai magiszteri oklevelet, majd az amerikai Wheaton College-ban végzett doktori kutatásokat a missziológia témakörében. Doktori fokozatot a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen szerzett 2018-ban. Missziológiával, tanítvány- és vezetőképzéssel kapcsolatos tantárgyakat tanít Európa több fővárosában, Ázsiában, Afrikában és az Egyesült Államokban.

Szabadi István (1964) a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatója 1996 óta. Habilitált egyetemi docensként egyháztörténetet, forrástant tanít a Debreceni Egyetemen. Kutatási területe a 16–18. század magyar egyház- és művelődéstörténete, különös tekintettel a Partiumra. Az általa vezetett levéltár önálló kiadványsorozata, elsősorban forráskiadásai szintén a Partium gyülekezeteire, illetve magára a történeti tiszántúli egyházkerületre vonatkoznak.

Szabó András (Derecske, 1954. szept. 30.) irodalomtörténész, lelkészcsaládban született, középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte, majd 1978-ban az ELTE BTK magyar–latin szakán szerzett diplomát. 1991-től az irodalomtudomány kandidátusa, 1998-tól habilitált doktor, 2003-tól a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A révkomáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának professzora, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK professzor emeritusa. Szakterülete a régi magyar irodalom, kutatási területe a magyar reformáció és késő humanizmus irodalma, különös tekintettel a magyar– német kapcsolatokra.

Szabó Emília (Barót, 1988) a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium református tagozatán végezte a líceumot, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar–német szakán tanult tovább (2007–2011). Az alapképzést követően tanítani kezdett: előbb Torockón (2011–2012), majd 2012-től a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Líceum tanáraként. A kolozsvári BBTE magyar szakán védte meg mesterképzős dolgozatát 2014-ben (Pápai Páriz Ferenc: Izsák és Rebeka házassága), 2016-tól doktori képzést folytat ugyanott, kutatási témája Erdélyi nevelési tradíciók: Buczy Emil példája.