Repozitórium index

Kovács Mária Márta (Kovászna, 1980) művészettörténész a Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem-művészettörténet szakán szerzett egyetemi (2004), magiszteri diplomát (2005) és egyháztörténeti doktori fokozatot (2010). 2010-től a Maros Megyei Múzeum, 2016-tól az Erdélyi Református Múzeum muzeológusa. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet óraadó tanára. Kutatási területei a protestáns egyházművészet, az erdélyi iparművészet, ón- és ötvösművesség.

Kulcsár Árpád (Nagyvárad, 1977) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte teológiai tanulmányait (1996—2001), majd a Bihari Egyházmegye kisnyégerfalvi szórványgyülekezetében volt helyettes lelkész. 2002-2004 között a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett informatikatanári diplomát. 2004 óta az Értarcsai Református Egyházközség (Érmelléki Református Egyházmegye) lelkipásztora. Doktorandusz a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Kutatási területei: gyakorlati teológia, homiletika, Ravasz László. 2010 óta az Érmelléki Református Egyházmegye gyülekezeti lapjának, a Református Érmelléknek alapító szerkesztője. 2011 és 2013 között a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett vallástudományi mesteri oklevelet. A 2014-2015-ös tanévben a kampeni Theologische Universiteit van de Gereformeerde Kerk missziológiai magiszterképzésében bővítette ismereteit ösztöndíjasként.

Juhász Zoltán (Budapest, 1972) református lelkipásztor. Szolgálati területe a hodgyai református egyházközség és a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, témavezetője dr. Kovács Ábrahám.

Dr. Kovács Ábrahám (Gyula, 1971) a Selye János Egyetem Református Teológia Karának egyetemi tanára és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Dogmatika Tanszékének egyetemi docense rendszeres teológus, történész és vallástörténész

Dr. Kiss Lajos András (Kisújszállás, 1954). A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán történelem–orosz szakos általános iskolai tanári diplomát (1979), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófia szakos előadó diplomát szerzett (1985). 1995-ben védte meg kandidátusi értekezését, 2005-ben pedig a Debreceni Egyetemen habilitált. 2021-ig a Nyíregyházi Egyetemen tanított filozófiát. Fő kutatási területe a 20. századi francia, német és orosz filozófia, illetve társadalomelmélet. Hét önálló kötetet és kétszáz tanulmányt, esszét publikált.

Kocsev Miklós (Cece, 1953) református lelkész, lelkigondozó és szupervizor, tanszékvezető egyetemi tanár a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi Karának gyakorlati teológiai tanszékén.

D. dr. Juhász István egyháztörténész 1915. április 16-án született Nagyenyeden. Elemi és középiskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, 1932-ben pedig beiratkozott az Erdélyi Református Egyházkerület Theologiai Fakultására. Első lelkészképesítői oklevelet 1936-ban szerzett, s ugyanettől az évtől lett tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek (1942 és 1945 között a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály titkára volt). A második lelkészképesítő vizsga letétele után 1937. november 21-én szentelték lelkésszé. Kolozsvári — teológiai tanulmányai mellett — a bukaresti és nagyszebeni ortodox teológiai főiskolákon is folytatott tanulmányokat az 1936/37-es tanévben, majd az 1937/38-as és 1938/39-es tanévben a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem történettudományi karán végezte el az I—III. évfolyamot, s eközben fél évig (1938 augusztusától 1939 januárjáig) levéltári tanulmányokat is folytatott Budapesten. 1937. szeptember 1-jétől 1939.

Dr. Koncz-Vágási Katalin református lelkész és vallástanár. Teológiai tanulmányait Debrecenben, Münsterben, Halléban és Zürichben végezte. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskoláján szerzett doktori címet. Kutatási területe: Haggeus próféta könyve. Lelkipásztori szolgálatot a Besztereci és a Gégényi Református Egyházközségekben végez.

Tamás (Horváth) Iringó 1981-ben született Marosvásárhelyen. Felsőfokú tanulmányait a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetemen és a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végezte textil, illetve művészettörténet szakon. A történelmi Küküllői Református Egyházmegye régi textíliái című doktori disszertációját 2013 októberében védte meg. 2005 óta az Erdélyi Református Egyházkerület textíliáinak összeírásával és kutatásával foglalkozik. Jelenleg az Erdélyi Református Múzeum muzeológusa.

Győri L. János (Sajószentpéter, 1958) magyar–német szakos gimnáziumi tanár, irodalom- történész, 2005 óta a Tiszántúli Református Egyházkerület által működtetett Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója. Kutatási területei a kora újkor magyar művelődés- és irodalomtörténete, különös tekintettel a reformáció kultúrtörténeti hatásaira, illetve a hazai református nevelés- és iskolatörténet. Ezekben a tárgykörökben magyar és német nyelven publikál, szerkesztője a Református Művelődéstörténeti Füzetek című kiadványsorozatnak és a Kiadványok a Debreceni Református Kollégium fennállásának 475. évfordulójára tiszteletére című könyvsorozatnak.

Hermán M. János egyháztörténész (Kolozsvár 1948). Elemi iskoláit Nagysármáson, a gimnáziumi tanulmányait Besztercén fejezte be. A teológiát és a doktorjelölti tanfolyamot Kolozsváron, Nagyszebenben és Bukarestben végezte 1966 és 1973 között. Külföldi tanulmányútra ment Amszterdamba, és az ottani Vrije Universiteit keretében három szemeszternyi időt töltött 1980–1981 folyamán. Dr. Ladányi Sándor vezetése alatt 1992 júniusában promovált a budapesti Károli Gáspár egyetemen, doktorátusvezetője volt dr. Kozma Zsolt professzor, a disszertáció témája: Johannes a Lasco (1499–1560) élete és munkássága. Lelkipásztori szolgálatot végzett 1973 szeptemberétől Mezőkeszüben és Magyarlégenben, 1976 és 1978 között Somkerék lelkésze, 1978–1983 között Újős és Fűzkút lelkipásztora. Családjával 1983 szeptemberében Hollandiába menekül, ahol Ouwsterhaule és Scharsterbrug lelkésze 1983–1988 között.

Dr. Herczeg Pál (1939. jún. 26.–2017. ápr. 24.) 1964 és 1988 között a Lábatlani Református Egyházközség lelkipásztoraként szolgált, 1985-től dr. Pákozdy László Márton professzor utódjaként előbb óraadói minőségben, 1988-tól pedig tanszékvezetőként, majd 1999-től 2009-ig tanszékvezető egyetemi tanárként oktatott a Budapesti Református Teológiai Akadémia bibliai teológiai és vallástörténeti tanszékén. 2009-től professor emeritusként tartott órákat az akadémián. 1997–2004 között a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémián, majd a Selye János Egyetem református teológiai karán is tanított óraadóként. Tudományos munkássága főként a krisztológia területére összpontosított (Krisztusról és az egyházról szólok. Kálvin Kiadó, Budapest 2006). 1988-ban munkássága elismeréséül Lábatlan település Pro Urbe díjjal tüntette ki. 2007- ben megkapta a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának elismerő oklevelét.