Publikációk

A 19. században egyre hangsúlyosabban jelentkezett a múlt megismerésének igénye. Ehhez viszont hiányzott az archeológia, mint önálló tudomány megléte. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a szakirodalomban gyakran olvasható, hogy Téglás Gábor „lelkes dillettánsként” foglalkozott régészettel, ugyanis nem volt ilyen jellegű képzés a magyar főiskolákon, a külföldi akadémiákon is gyermekcipőben járt. Rómer Flóris bölcsészetet tanult, Finály Henrik pedig mérnöki tudományokat, matematikát, fizikát és ókori irodalmat a bécsi egyetemen. Ipolyi Arnold sem szakképzett régészként kezdett…

Ez a dolgozat a koreai buddhizmus rövid bevezetését kísérli meg reflektálva a vallási és filozófiai hagyományok viszonyára a Koreai-félszigeten a 19. század során megjelenő protestáns keresztyénséggel. Elsőként a buddhizmus kerül tárgyalása annak főbb vonatkozásaival. Kitérek a téma magyar, koreai és más nemzetközi kutatóinak rövid ismertetésére. Igyekszem ismertetni azokat a pontokat, melyeken keresztül a buddhizmus és a protestáns keresztyénség viszonyának kérdése feltárható.

Yohanna Katanacho az izraeli zsidó (őslakos, illetve telepes) honpolgár, valamint a többi (idegenként besorolt) őslakos egymáshoz való viszonyulását taglalja cikkében. Gondolatainak középpontjában az ország egyenjogú birtoklásának kérdése áll. Nézete szerint a zsidók eredetileg Isten szövetségének, közelebbről szeretetének és irgalmának köszönhetik földjüket, nem pedig hadi sikereiknek. Írásában kimondatlanul is hangot kap ama deuteronomiumi kijelentés, amely szerint a nép az Úrtól kapta az országot lakóhelyül. Az ország birtoklását biztosító jogcímet Ezékiel könyvéből vezeti le (33,23–29)…

Az egyház küldetése, hogy hirdesse a bibliai örömhírt a 21. század harcias légkörében. Az Újszövetség tanítása szerint a béke nem érhető el diplomáciai eljárásokkal vagy katonai taktikákkal, hanem csak Isten kegyelme által. A levél szerzője, Pál tanítványa, a béke mindkét aspektusát hangsúlyozza: az emberek közötti és az emberiség és Isten közötti megbékélést. A szerző himnikus formát alkalmaz, hogy kiemelje, Jézus Krisztus kereszthalála véget vetett Izrael fiai és a Krisztus nevében megkeresztelkedett pogányok közötti ellenségeskedésnek.

1920 és 1930 között Magyarország és Hollandia kapcsolata rendkívül intenzív volt. Jól ismertek ebből a korból a "gyermekvonatok", amelyekkel több mint 28000 magyar gyermek utazott Hollandiába, hogy némileg felépüljenek azokból a nehézségekből, amelyeket a háború és forradalom okozott a magyarok számára. De segítség érkezett a teológiai és egyházi területeken is. Különösen Abraham Kuyper (1839–1920) követői vívtak heves harcot. Magyarországon azt pletykálják, hogy a kuyperi egyház szándékosan meg akarta osztani a magyar református egyházat. A tanulmány szerzője amellett érvel, hogy ez nem…

Téglás István (1853–1915) jól ismert és elismert régész, de eredeti szakmájában, a pedagógiában végzett munkája eddig kevés figyelmet kapott. Ez a tanulmány Téglás István Torda-Aranyos vármegye iskolái kapcsán írt tanfelügyelői jegyzeteit vizsgálja, az erdélyi felekezeti oktatás és iskolák helyzetére és állapotára összpontosítva, különös figyelemmel  a magyar oktatáspolitika és az adott időszak jogszabályainak összefüggésében. A tanulmány célja az, hogy megvilágítsa a magyar oktatás- és kisebbségpolitikát mikrótörténeti forráskiadványokon keresztül.

Heinrich Bullinger teológiájának központja keresése során több javaslat is felmerült. Ezek közül a legmegfelelőbbnek tűnik az, amely teológiája lényegét az „Istennel való közösség” (Peter Opitz) gondolatában foglalja össze. Célszerűbb azonban, ha Bullinger teológiáját nem egy központtal rendelkező körmodellként képzeljük el, hanem inkább egy ellipszisként, amelynek két fókusza van: Isten és az ember, illetve Krisztus és az egyház, amelyek egymáshoz kapcsolódnak. Ezért Bullinger teológiáját joggal tekinthetjük „kapcsolati (relacionális) teológiának” is. Ez a szempont megnyilvánul az…