Publikációk

Tartalomtípus
Év
521 - 540 a(z) 3517 találatból.
Papp György2017Oldal: 199

Ez a doktori dolgozat csupán az Institutio 1559-es kiadásának a szabad akaratról szóló fejezeteiben fellelhető Khrüszosztomosz-idézetekkel foglalkozik, és igyekszik kideríteni, milyen teológiai szempontokat, vagy akár érdekeket akart érvényesíteni Kálvin, amikor ezekben a fejezetekben megfogalmazta az antiókhiai teológiai iskola emlőin nevelkedett pátriárka szabad akarattal kapcsolatos tanításáról alkotott véleményét.

MonográfiaRendszeres teológiaKhrüszosztomosz, szabad akarat

Balogh Csaba2020Oldal: 38--88

A Babilonba elhurcolt júdaiak életének egy-egy mozzanatát, szellemi kontextusát az Ószövetség is feljegyzi (pl. 2Kir 25,27-30; Zsolt 137; Jer 29; Ez; Ézs 40-55). Ezeket a bibliai forrásokat kiegészítik, adott esetben árnyalják, ám mindenképp új perspektívából világítják meg azok az újbabiloni szövegek, amelyek korábbi és újabb ásatások nyomán kerültek felszínre. Ebben a tanulmányban néhány olyan adminisztratív jellegű forrásszöveg magyar fordítását teszem közzé, amelyek a Júdából deportált lakosság életének, gondolkodásának rekonstrukciójában lehetnek a „babiloni fogság” iránt érdeklődő…

SzaktanulmányÓszövetség, Egyéb, ÓkortudományIzrael története, babiloni fogság, Al-Yahudu, Szippar, Jójákin, ókori Közel-Kelet, Ószövetség és ókori Közel-Kelet, akkád nyelvű szöveg, Nebukadneccar (Nabukodonozor)

Kató Szabolcs Ferencz2020Oldal: 203--212

Mózes apósának a neve és személye nem egységes az ÓSZ-ben: hol Jetrónak (Ex 3,1; 4,18; 18,1 stb.), hol Reúélnek (Ex 2,19), hol Hobábnak (Bír 4,11) nevezik őt a hagyományok. Mindazonáltal abban egyetértés van az elbeszélések között, hogy egy midianita papról van szó, akivel Mózes házasság útján lép kapcsolatba. A kutatásban az is felmerül az Ex 18,10–12 alapján, hogy Jetró nem akármilyen pogány isten szolgálója, hanem Jhwh papja. Ez utóbbi feltételezést némelykor a régi midiánita-kénita hipotézis egyik érveként sorakoztatta fel a kutatás, mely szerint a jáhwizmus gyökereit a midianiták…

SzaktanulmányÓszövetségJetró, jahvizmus, Midján, kénita hipotézis

Kovács Sándor2017Oldal: 39--46

KözleményEgyháztörténetévforduló, unitárius évfordulók

Koppándi Botond Péter2017Oldal: 538--543

Igehirdetés (prédikáció)Gyakorlati teológiaIsten országa, ODFIE, igehirdetés (prédikáció)

Kató Szabolcs Ferencz2021Oldal: 355--369

SzaktanulmányÓszövetségJónás könyve, Asszíria, tanító mese, mélység

Balogh Csaba2013Oldal: 1--18

Isa 8:16 is considered a key reference regarding the formation of the book of Isaiah and the role of prophetic disciples in this process. This article argues, however, that originally this verse had a more limited significance. The instruction to which v. 16 refers is to be identified with vv. 12-15 rather than an early ‘book’ of Isaiah. The expression ‘the instructed ones’ (of YHWH rather than the prophet) is applied to the prophet’s audience. This term reflects Isaiah’s characteristic view of prophesying as an act of instruction and prophecy as a form of teaching, and it does not…

SzaktanulmányÓszövetségÉzsaiás könyve, prófétafiak, Tóra, redakció

Balogh Csaba2016Oldal: 64--82

This study argues that Isa 10,16–19, located in the context of the anti-Assyrian prophecy, provides essential clues in understanding the formation of the book of Isaiah. While current research often takes this text as a late redactional composition, it is more reasonable to argue that the pericope was relocated by the editors from a prophecy originally threatening Israel with destruction. This level of meaning is endorsed by the specific metaphors used, as well as arguments from the context, most notably vv. 20–23, which still regard vv. 16–19 as an anti-Israel text. As a result of this…

SzaktanulmányÓszövetségÉzsaiás könyve, szerkesztéstörténet (redakciótörténet), prófétai irodalom, Asszíria, Izrael

In aetatum confiniis
Papp György2021Oldal: 172

This volume contains selected papers from the broader field of History of Christian Doctrines, and more specifically from Patristics and Reformation studies, but also from the border between them. Most of them were written in the academic year 2014-2015, during my MA studies in the field of Patristics at the Theological University of the (vrijgemaakt) Reformed Churches in the Netherlands, in Kampen. The main topic of the MA programme was the Baptism in the Early Church, therefore the most of these papers presents various aspects of this question. In the following few paragraphs I will…

TanulmánykötetRendszeres teológiadogmatörténet, patrisztika, reformációkutatás, keresztség, imago Dei

Visky Sándor Béla2018Oldal: 103--104

Biztos-e, hogy Isten mindig a bennünket legégetőbben foglalkoztató kérdésekről akar velünk társalogni? Jóbot szenvedései poklában a legkevésbé sem érdekelte sem a fiastyúk az égen, sem az a fura strucc, sem a víziló csodás páncélzata – Isten mégis furcsamód ezekről beszél neki ahelyett, hogy a nagy miértjeire válaszolna...

SzaktanulmányRendszeres teológiabibliaolvasás, hermeneutika

Balogh Csaba2014Oldal: 519--538

In studies on the composition of prophetic literature, the larger textual layers reinterpreting earlier texts, the so-called Fortschreibungen, received much attention. It is well-known that beside these larger literary elaborations prophetic books also contain shorter explanatory interpolations, often called glosses, which intend to clarify a particular imagery of the prophecy (e.g., Isa 9:14). A systematic reading of these short annotations has been neglected, however, in studying the formation of prophetic books. The present article reconsiders the Isaiah-Memoir from this perspective. It…

SzaktanulmányÓszövetségÉzsaiás könyve, interpolációk, glosszák, Ézsaiás emlékirat (memoár), redakció

Balogh Csaba2019Oldal: 17--46

Ebben a tanulmányban két olyan vitatott szövegrészt vizsgálok meg Habakuk könyvéből (Habakuk 1,5 és 2,5), ahol a Masszoréta Szövegnél korábbi verziók egy, a masszoréta hagyománynál korábbi szövegvariánsba engednek betekintést. Az elemzésben Habakuk könyvének két legrégebbi tanúját hívom segítségül, a Septuagintát és a qumráni Habakuk pešert (illetve elemzem a hasonló irányba mutató szír Pesittát is). Az elemzésre kerülő szövegrészek esetében nagy valószínűséggel nem kései, hanem korai olvasatokról kell beszélnünk.

SzaktanulmányÓszövetségSeptuaginta, Habakuk könyve, szövegtörténet, szövegkritika, Habakuk peser, szövegtörténet

Koppándi Botond Péter2014Oldal: 112--125

SzaktanulmányGyakorlati teológiagyülekezetépítés

Koppándi Botond Péter2016Oldal: 313--319

SzaktanulmányGyakorlati teológiagyülekezetépítés

Kovács Sándor2018Oldal: 11--11

Tudománynépszerűsítő cikkEgyháztörténetvallásszabadság, tordai országgyűlés, Tordai vallásbéke, 1568

Magyar tudományosság Romániában
Kurta József Tibor2015Oldal: 245--252

A tanulmány a 2002-2013 közötti időszak erdélyi protestáns gyakorlati teológia irodalmának bibliográfiai anyagát összesíti. A közlésre kerülő bibliográfia jelzésértékűnek is tekinthető jellemvonást mutat.

SzaktanulmányGyakorlati teológiabibliográfia, Gyakorlati teológia

Kató Szabolcs Ferencz2020Oldal: 1--7

In the past decades, research has raised the idea of a theology of the Septuagint (LXX) on various occasions. Important works were recently published on this topic in the Handbuch zur Septuaginta and the Septuagint and Cognate Studies series. The general theological tendencies of the LXX are identified by scholars in eschatology, messianism, anti-anthropomorphism and angelology. These tend to all be regarded as further developments of the theology of the Hebrew Bible (HB). However, one can trace the evolution of these and other main…

SzaktanulmányÓszövetségSeptuaginta, névteológia, bibliai teológia

Kató Szabolcs Ferencz2011Oldal: 207--212

A Deut 32,24-et nagyon gyakran úgy tekintik, mint az izraeli vallásban továbbélő, politeista elemek monoteizmus előtti vallástörténeti kövületét. Ennek megfelelően a 24. versben előforduló „dögvész” és „járvány” kifejezéseket a kánaáni Resef és Qeteb istenségek vagy természetfeletti erők (görög eredetű szóval démonok) megtestesítőinek tartják. Feltűnő azonban, hogy a két említett főnév a Deut 32,24–25-ben JHVH hét nyila között jelenik meg, ahol öt minden kétséget kizáróan megszemélyesített jelenség, és nem démon vagy istennév. Valószínűleg a „dögvész” és a „járvány” is ehhez hasonlóan…

SzaktanulmányÓszövetségvallástörténet, démonológia, irodalmi pogányság, Qeteb, dögvész