Publications
Hubai Péter › 2024 › Pages: 348--359Új kéziratok felbukkanása mindig felveti annak a kérdését, hogy tartalmazhatnak-e autentikus Jézus-mondásokat. Milyen kritériumok alapján tudjuk eldönteni, hogy a Tamás evangéliumban vannak-e ilyenek? E cikk egyfelől úgy érvel, hogy az ókorban mást tekintettek hitelesnek, mint mi ma, másfelől módszertanilag először a nem hiteles mondásokat igyekszik kiszűrni. A Tamás evangélium logionjainak fele feltehetően hiteles, ám ezek nagy része a szinoptikusokban megőrzött mondások párhuzama. Van azonban legalább két olyan logion, amely elképzelhetően autentikus, Jézus száján elhangzott mondás.
Szaktanulmány › Újszövetség › Tamás evangéliuma, szinoptikus hagyomány, történeti Jézus, Q-forrás
Debreczeni Ákos József › 2024 › Pages: 333--347Ez a tanulmány az egyiptomi feltámadásképzetre összpontosít, amely Ízisz és Ozirisz istenek kultuszában alakult ki elsőként, s amely szerint az elhunytak egyesülhettek Ozirisszal és benne lelhettek végső nyugalmat; Ízisz beavatottjai fölszabadulhattak a sors kegyetlen hatalma alól, Szerápiszban pedig azt az emberközeli istenséget lehetett megtalálni, aki foglalkozik a halandó emberrel. A misztériumokhoz való csatlakozás viszonylag könnyű és bárki számára elérhető volt, s ezért is okozhatott zavart az első keresztyén gyülekezetekben. Ízisz és Ozirisz kultusza gyorsan terjedt a…
Szaktanulmány › Újszövetség, Egyéb, Ókortudomány › feltámadás, Ízisz, Osiris, Szerápisz
Bak Ágnes › 2016 › Pages: 360A repertórium a Kolozsváron megjelenő, Az Út című teológiai folyóirat harminckét (huszonhat+hat) év alatt megjelent, teljes cikkanyagát tartalmazza, kivéve a 2001–2006-ban kiadott évfolyamok szerkesztői közleményeit és a Szerkesztői üzenetek című rovatot, amely Kiadóhivatali üzenetek (1925–1926), majd Szerkesztői és kiadóhivatali üzenetek (1927–1931) címen jelent meg, és amely 1936-ban cím nélkül közölt iratterjesztési felhívásokat, nyugtázásokat. A forrásmunka két főegységre tagolódik. Az első Az Út tartalommutatóját tartalmazza, először a 20…
Catalog › Varia › repertórium, Az ÚtBalogh Csaba › 2025 › Pages: 155A kötetben közzétett 10 exegetikai tanulmány mindegyike az Igazság és Élet című lelkipásztori szakfolyóiratban jelent meg 2008–2024 között. Tartalmukat tekintve a szövegek az említett folyóirat szerkezeti alapegységeit követik: exegetikai megértés, teológiai összefüggések feltárása, prédikációvázlat, példák és szemelvények, szempontok az istentisztelet alakításához, illetve bibliográfiai hivatkozások. A szövegek a folyóiratban eredetileg megjelent formájukban, a textusok kanonikus sorrendje szerint kerülnek itt közlésre.
Collection of studies › Old Testament, New Testament, Practical theology › exegézis (szövegértelmezés), homiletika, homiletikai exegézis, igehirdetés (prédikáció)
Molnár-Mikola Andrea › 2024 › Pages: 97--105Az autizmus spektrumzavar (továbbiakban ASZ) előfordulási aránya az elmúlt évtizedekben világszerte növekedést mutatott. Ennek következtében valószínűsíthető, hogy az egyházak gyülekezeteiben is egyre több a spektrumon élők száma. Ennek fényében fontos kidolgoznunk olyan pedagógiai eljárásokat, amelyek segíthetnek az autizmus spektrumzavarral élő kisiskolásokat tanítani, a gyülekezetekbe integrálni a katekézis által. A következőkben három olyan eljárás kerül ismertetésre, amelyek együttes használata támogathatja a fenti cél elérését. Az érzékenyítés által segíthetünk a kortársaknak, a…
Research article › Practical theology › hitoktatás (katechézis), autizmus
Kovács Sándor › 2024 › Pages: 315--324Közlemény › Egyéb › tanévzáró ünnepély, tanévzárás, rektori beszéd
Balogh Csaba › 2024 › Pages: 302--303Beszámoló › Egyéb › tehetséggondozás, tudományos diákköri konferencia
Kovács Enikő Hajnalka › 2024 › Pages: 295--297Recenzió, kritika › Ószövetség › hermeneutika, bibliaértelmezés
Kovács Ábrahám › 2024 › Pages: 286--290Recenzió, kritika › Rendszeres teológia, Gyakorlati teológia, Egyháztörténet › egyház és misszió
Kun-Gazda Gergely › 2024 › Pages: 278--285A 19. században egyre hangsúlyosabban jelentkezett a múlt megismerésének igénye. Ehhez viszont hiányzott az archeológia, mint önálló tudomány megléte. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a szakirodalomban gyakran olvasható, hogy Téglás Gábor „lelkes dillettánsként” foglalkozott régészettel, ugyanis nem volt ilyen jellegű képzés a magyar főiskolákon, a külföldi akadémiákon is gyermekcipőben járt. Rómer Flóris bölcsészetet tanult, Finály Henrik pedig mérnöki tudományokat, matematikát, fizikát és ókori irodalmat a bécsi egyetemen. Ipolyi Arnold sem szakképzett régészként kezdett…
Szaktanulmány › Egyéb, Egyéb › régészet, Hunyad megye