A reformáció öröksége

Rácsnézet | Táblanézet
Kolumbán Vilmos József(5--5)

ElőszóEgyháztörténet
Gudor Kund Botond(6--6)

ElőszóEgyháztörténet
Rácz Emese(9--21)

A reformáció ötszáz éves jubileumát övező nagyszabású emlékünnepélyek során gyakran elhangzott az a megállapítás, hogy ez az első olyan jellegű évforduló, amely az ökumené jegyében zajlott: a történelmi egyházak együtt idézték meg a reformáció kezdetét, a wittenbergi tézisek kibocsátását, és ugyanekkor az egyházzal együtt emlékezett a politikum is. Belelapozva a jubileumi ünnepségek történeti összefoglalóiba, végigkísérhetjük, hogy az adott korszakok vallási és politikai viszonyai milyen hatást gyakoroltak az egyes centenáriumi ünnepségekre. Az első ünneplő évszázadokban a nyomtatásban megjelenő ünnepi kiadványokat az erőteljes felekezetközi (protestáns-katolikus) polémia jellemezte.

SzaktanulmányEgyháztörténetreformáció, magyar reformáció, vitairat, 18. századi egyháztörténet, felekezetközi kapcsolat
Benkő Timea(22--35)

A 18. századi református kollégiumi éneklés sajátos szerepet töltött be a magyar dal- és kórusirodalom történetének alakulásában. Bár az énektanításra és a zenei ismeretek elsajátítására már korábban is nagy hangsúlyt fektettek ezekben az iskolákban, mégis a 17. századi énekkarok megszervezésével, majd a Maróthi György által bevezetett többszólamú zsoltárénekléssel, az 1743-ban megjelentett Goudimel-féle négyszólamú zsoltároskönyv kiadásával új irányt vett az egyházi, ugyanakkor a világi magyar zenei élet is.

SzaktanulmányEgyháztörténethimnológia, reformáció, magyar reformáció, egyházi éneklés, Genfi zsoltárok
Gordán Edina(36--44)

Tofeus Mihály erdélyi református püspök könyvtárának rekonstrukciója, feldolgozása jelenleg folyamatban van. Halála után könyveiről jegyzék készült, a köteteket aukcióra is bocsáthatták. Könyveinek fennmaradt részét ma erdélyi és magyarországi könyvtárak őrzik. Korának egyik legnagyobb lelkészi könyvtárát birtokolta. Köteteiben nagyon sok lapszéli bejegyzést hagyott hátra, amelyekből képet kaphatunk olvasmányműveltségéről és teológiai jártasságáról. Jelen tanulmányban a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtárban található kolligátumkötetét mutatjuk be.

SzaktanulmányEgyháztörténetkönyvtörténet, Nagyenyedi Bethlen Gábor Könyvtár
Ősz Sándor Előd(45--64)

A kora újkori értelmiségiek szellemi arculatáról sokat elárul könyvtáruk szerkezete. Ezért kezdte el a szegedi művelődéstörténeti műhely még az 1980-as években az intézményi és magánkönyvtárak 1750 előtti jegyzékeinek gyűjtését és közlését. A Kárpát-medence Kora Újkori Könyvtárai sorozat kötetei pedig ezen jegyzékek alapján dolgozzák fel analitikusan néhány magánkönyvtár állományát, próbálják feloldani a jegyzékek tételeit. Az erdélyi szász Gustav Gündisch is hasonlóképpen rekonstruálta néhány német ajkú értelmiségi könyvtárát. Nehezebb a dolgunk azon értelmiségiek esetében, akiknek könyvtáráról nem maradt fenn jegyzék. Sajnos a 16–17. századi erdélyi egyház- és művelődéstörténet legnagyobb alakjai (Heltai Gáspár, Dávid Ferenc, Tordai Sándor András, Apácai Csere János, Szenci Molnár Albert stb.) esetében ezzel a helyzettel állunk szemben. Az ő könyvtárukat csupán autopszia útján lehet rekonstruálni. Ezt a rekonstrukciót viszont soha nem tekinthetjük teljesnek, újabb kötetek előkerülése folyamatosan felülírhatja a korábbi következtetéseket. Jelen tanulmányban Szenci Molnár Albert könyvtárának rekonstrukcióját kíséreljük meg

SzaktanulmányEgyháztörténetkönyvtörténet, könyvtár, könyvtár-történet
Kolumbán Vilmos József(65--83)

18. század erdélyi református teológiatörténetének utolsó jelentősebb eseménye az Endemann-per volt. Jelentősége abban áll, hogy ez volt az utolsó tanfegyelmi kivizsgálás, amely a református hitvallások érintetlenségét és tisztaságát kívánta védelmezni a felvilágosult, racionális ortodoxiával szemben. Éppen ezért furcsa az, hogy a per történetével kevesen foglalkoztak, valahogy elkerülte a kutatók figyelmét.

SzaktanulmányEgyháztörténetEndemann-per, protestáns ortodoxia, liberális teológia, 18. századi egyháztörténet, tanfegyelem
Kovács Sándor(84--94)

A 17. század utolsó, a 18. század első negyedének kiemelkedő alakjai közé tartozik Homoródszentmártoni Bíró Sámuel (1665–1721). Az erdélyi művelődés- gazdaság- és politikatörténetben is jelentős szerepet vállaló Bíró Sámuelt elsősorban Hídvégi Mikó Ferenc históriájának folytatójaként tartja számon a történettudomány. A magyar unitáriusok első főgondnokukat és az egyház nemes lelkű patrónusát tisztelik személyében.

SzaktanulmányEgyháztörténetunitárius egyház, erdélyi unitárius egyház, értelmiség
Zsigmond Attila(95--115)

A külföldet megjárt lelkészek közül többen vezethettek valamiféle naplót vagy album amicorumot, de példájukon felbuzdulva bizonyára domidoctus társaikban is megszülethetett az igény, hogy életük jelentősebb történéseit írásban is megörökítsék a következő nemzedékek számára. Jelen tanulmányban egy ilyen „ismeretlen”, neve alapján székelyföldi gyökerekkel rendelkező, s onnan a németalföldi akadémiai kitérővel végül a Szilágyságba került, s haláláig itt fungáló prédikátor, Ikafalvi B. János életére vonatkozó adatokat ismertetem a rendelkezésre álló szerény forrásanyag alapján.

SzaktanulmányEgyháztörténetperegrináció, peregrinációs emlékkönyv, Szilágyság
Bartha Zoltán(116--135)

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az erdélyi nemesség körében a 18-ik század folyamán végbement felekezetváltásokat. Ahhoz, hogy e felekezetváltások mértékét és súlyát megértsük, alapos kutatásra van szükség. Mivel ez eléggé személyes és kényes téma volt és maradt napjainkban is, a történészek igyekeztek mellőzni ezt a kérdést, vagy megelégedtek a korábbi nézetek átvételével anélkül, hogy alapos és mélyreható kutatást végeztek volna. Erdély történelmével foglalkozó, átfogó jellegű művek alig tárgyalják ezt a kérdést, annak mélységeit és következményeit nem tárják fel. Ugyanez elmondható a különböző protestáns egyháztörténeti műveikről is. A protestáns felekezetek történetét feldolgozó művek ugyan „elpanaszolják” az elszenvedett sérelmeket, legtöbb esetben felnagyítva vagy torzítva ismertetik a „veszteségeket”. A katolikus egyháztörténet kerüli a témát, a nagy, átfogó jellegű egyháztörténeti művekben alig történik említés róla. Csupán elszórt adatokat találunk, ezek is többnyire túlzottak.

SzaktanulmányEgyháztörténetfelekezetiség, felekezetváltás, erdélyi nemesség
Lukács Olga(136--146)

SzaktanulmányEgyháztörténetprotestantizmus, magyar protestantizmus, rekatilizáció, felekezetközi kapcsolat, felekezetiség, Habsburg Birodalom, 19. századi egyháztörténet
Bibza Gábor(147--152)

SzaktanulmányEgyháztörténetHeidelbergi Káté
Sógor Géza(153--159)

SzaktanulmányEgyháztörténetreformáció, svájci-magyar kapcsolatok, magyar reformáció
Nagy Norbert Levente(160--175)

Ezen tanulmány azoknak a 16–17. századi református énekeknek a történetét vizsgálja, amelyek az újabb énekeskönyv-kiadásokból kimaradtak, de közben a nép nem hagyta feledésbe merülni, hanem továbbra is fenntartotta, megőrizte és különböző formákban átörökítette. A rövid történeti és fogalmi vizsgálódás után tanulmányom egy konkrét népi dallamot és annak elemzését mutatja be.

SzaktanulmányEgyháztörténethimnológia, egyházi éneklés, gyülekezeti éneklés, népi vallásosság
Geréb Miklós(176--185)

SzaktanulmányEgyháztörténetliberális teológia, szentháromságtan, krisztológia
Kurta József Tibor(185--202)

SzaktanulmányEgyháztörténetliturgika, oktatástörténet, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
Berekméri Árpád Róbert(203--218)

SzaktanulmányEgyháztörténetegyházmegyei vizitáció, esperes, Marosi Református Egyházmegye
Jánosi Csongor(219--245)

SzaktanulmányEgyháztörténetegyház és állam, egyház és kommunizmus, kommunizmus, Securitate (román titkosszolgálat), Egyházak Világtanácsa
Somogyi Alfréd(246--253)

SzaktanulmányEgyháztörténetegyház és állam, Szlovákiai Református Keresztény Egyház
Czinke Zsolt(254--265)

SzaktanulmányEgyháztörténetSzlovákia, Szlovákiai Református Keresztény Egyház, sajtótörténet, Református Világszemle , interbellum
Hermán M. János(266--280)

SzaktanulmányEgyháztörténetholland-magyar kapcsolatok, Hollandia, magyar protestantizmus, emigrált magyar reformátusok, Második Világháború
Hermán M. János(281--289)

SzaktanulmányEgyháztörténetHollandia, holland-magyar kapcsolatok, emigrált magyar reformátusok, 1956-os forradalom
Gudor Kund Botond(293--306)

SzaktanulmányEgyháztörténetreformáció, magyar reformáció, erdélyi református egyház, felekezetközi kapcsolat
Dumitran Ana(307--310)

SzaktanulmányEgyháztörténetreformáció, magyar reformáció, erdélyi románok, románok reformációja, felekezetközi kapcsolat, prozelitizmus, historiográfia
Verók Attila(311--323)

SzaktanulmányEgyháztörténetNémetország, Halle, pietizmus, német-magyar kapcsolatok, 19. századi egyháztörténet
Kolumbán Vilmos József(324--337)

SzaktanulmányEgyháztörténetfelekezetiség, felekezetközi kapcsolat, Nagysajói Káptalan
Bálint Emese(338--353)

SzaktanulmányEgyháztörténetfelekezetközi kapcsolat, Alvinc
Gróf László(354--369)

SzaktanulmányEgyháztörténetbiográfia, magyar tudósok külföldön, arabisztika
Feiszt György(370--378)

SzaktanulmányEgyháztörténet, Egyéb, Művészettörténetreformátus jelképek, heraldika, pecsét
Beek, Fopkje Ruchama van de(379--387)

SzaktanulmányEgyháztörténetholland-magyar kapcsolatok, ökumené, prozelitizmus
(388--408)

SzaktanulmányEgyháztörténet, Egyéb, Egyébfelekezetiség
Monok István(411--426)

SzaktanulmányEgyháztörténetkönyvtár-történet, iskolatörténet, protestantizmus, reformáció, magyar reformáció
Buzogány Dezső(427--437)

SzaktanulmányEgyháztörténetiskolatörténet, erdélyi református egyház, szász-magyar kapcsolatok
Sipos Gábor(438--444)

SzaktanulmányEgyháztörténetkönyvtár-történet, Kolozsvári Református Kollégium, angol-magyar kapcsolatok, 18. századi egyháztörténet
Verók Attila(445--456)

SzaktanulmányEgyháztörténeterdélyi egyháztörténet, erdélyi szászság, Barcaság
Gudor Kund Botond(468--494)

SzaktanulmányEgyháztörténetNagyenyedi Református Kollégium, lelkészképzés, református lelkészképzés, nemzetközi kapcsolatok
Rácz Emese(495--519)

SzaktanulmányEgyháztörténetkönyvtár-történet, Nagyenyedi Református Kollégium, Nagyenyedi Bethlen Gábor Könyvtár
Gordán Edina(520--543)

SzaktanulmányEgyháztörténetkönyvtár-történet, erdélyi nemesség
Hegyi Ádám(544--560)

SzaktanulmányEgyháztörténet, Egyéb, Egyébkönyvtár-történet, könyvtörténet, könyvkultúra, 19. századi egyháztörténet
Szabó Emília(561--585)

A reformkorban Magyarország számos iskolájára jellemző volt az, hogy egy-egy tanév önképzőköri munkáját a diákok felnőttek bevonásával kötetbe tömörítették, és nyomtatott formában közzétették. Ez a fajta olvasóközönség-kialakítási szándék foglalkoztatta a nagyenyedi diákokat is. Dolgozatomban a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium reformkori önképzőkörének irodalmi termését elemzem. Virágkosár címmel három diák-önképzőköri gyűjtemény jelent meg az 1835, 1836 és 1837-es tanévekben. A kötetek szemléletváltás eredményeként jöhettek létre: megjelenésüket a felvilágosodás korabeli iskolareform, illetve olyan pedagógusok munkássága készítette elő, akik az anyanyelvhasználatot támogatták.

SzaktanulmányEgyháztörténet, Egyéb, Egyébegyház és irodalom, szépirodalom, Nagyenyedi Református Kollégium, önképzőkör, iskolarendszer
Kovács Kálmán Árpád(586--603)

A belmisszió problémakörének hátterében a 19. századi szekularizálódás és laicizálódás folyamata áll. Teológiailag a protestáns egyházak egyáltalán nem adtak egységes választ erre a folyamatra, később pedig a modernitás és a polgárosodás kihívásaira. Aliberális teológusok a bajok okát abban látták, hogy a prédikációk nem a kor szellemi és tudományos színvonalán szólítják meg a hallgatóságot, az egyházi intézmények és a szervezet gyengeségei pedig elidegenítik az embereket a templomtól. A liberális teológia az erkölcsöt állította a középpontba, elavultnak minősítette és elutasította a magyarországi puritanizmus és a pietizmus teológiai örökségét, végső soron azonban – mint az a 19–20. század fordulójára nyilvánvalóan kiderült – az általános laicizálódáson csak rontott.

SzaktanulmányEgyháztörténetliberalizmus, belmisszió, erdélyi református egyház
Orosz István(604--615)

Amikor 1905-ben Max Weber legismertebb munkája, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme megjelent, aligha volt véletlen, hogy a szerző a protestáns etika legfontosabb jellegzetességeit a kálvinizmusban találta meg. Természetesen fogalmazott úgy, hogy a régi protestáns etika és a kapitalizmus szellemének fejlődése közötti viszony vizsgálatában Kálvin, a kálvinizmus és más puritán szekták alkotásaiból fogunk kiindulni.

SzaktanulmányEgyháztörténetkálvinizmus, gazdasági etika, kapitalizmus, kamat
Tódor Imre(616--639)

A szabad iskolaválasztási modellek tulajdonképpen három alapvető érvcsoporton alapulnak: versengésérv (közgazdasági, kvázi piaci modell), szabadság érv (politikafilozófiai modell), méltányosságérv (szociológiai-pedagógiai modell). Az alábbiakban megvizsgáljuk mindhárom modellt, kiemelve azok előnyeit és hátrányait.

SzaktanulmányEgyéb, Vallásszociológiafelekezeti oktatás, Székelyföld, Hargita megye, oktatástörténet