Repository index

Dolgozatom az imádkozás fontosságát mutatja be a 21. században. Hipotézisem az volt, hogy bár sokan nem vállalják nyíltan, mégis fontos az imádkozás az általam megvizsgált és megkérdezett emberek számára. A kérdőíves kutatásom igazolta a feltételezésem. A 21. század emberének - legyen az bármilyen vallású, nemű vagy korú - igen is fontos az imádkozás elsősorban az Istennel való kapcsolat megtartása miatt. Arra törekedtem, hogy az imádkozásról vallott személyes felfogásokat összegyűjtsem, leírjam és összegezzem, hogy a dolgozat központi kérdésére minél pontosabb választ tudjak adni.

Már gyerekkorom óta érdekel a történelem, és azon belül is a helytörténet. Ezért is választottam dolgozatom témájaként, a Székelyvajai Református Egyházközség történetének a megírását. Arra vállalkoztam, hogy dolgozatom által bemutatom a Székelyvajai Egyházközség történelmét a katolikus gyökerektől egészen a kommunizmus bukásáig. A székelyvajával kapcsolatos szakirodalom mellett felhasználtam az egyházközség levéltárában fellelhető jegyzőkönyveket, a falu Hystoria Domusat, és olyan lelkészek írásait, akik régen a gyülekezetben szolgáltak. Úgy gondolom, hogy munkám hasznos lehet azok számára, akiket érdekel az egyháztörténet, vagy azoknak, akik jobban megszeretnék ismerni a Székelyvajai Egyházközség Történetét.

A klímaválság már valóság. Isten teremtett világa veszélyben van. Mit tehetünk mi? Mi az oka ennek a helyzetnek? Milyen veszélyek fenyegetnek? Milyen következményekkel kell szembe néznünk? A 21. század embere olyan feladatot kapott, amelyet nem hanyagolhat el. Ez nem más, mint a teremtett világ felé fordulás felelősséggel, összefogással. Az ipari forradalom a civilizáció fejlődését hozta az emberiség számára, ugyanakkor a szennyezés forrásának tekinthetjük. Az elmúlt évszázadban megnőtt az emberiség igénye a kényelemre, a fejlődésre, amely a természeti kincsek kizsákmányolását eredményezte. Dolgozatomban bemutatom a teremtett világ védelmének bibliai parancsait, megkeresem a problémák gyökerét, gondolkodom a megoldások lehetőségén, végül tolmácsolom a keresztény egyházak, valamint az unitárius etika és teológia üzenetét.

2016-ban tartottam az első istentiszteletet szülőfalumban, Csókfalván. A következő héten meglepetten jutott tudomásomra, hogy egy padban ülő kislány lerajzolta az elmondott prédikációmat, ugyanakkor öt mondatban összefoglalta azt, leegyszerűsítve saját szókincse szerint. Ekkor értettem és tapasztaltam meg azt, hogy a beszéd során alkalmazott, megfogalmazott képek, kis történetek nagy üzenettel milyen mértékű hatást is képesek gyakorolni egy gyerek szellemi, lelki fejlődésére. Szakdolgozatomban a vallásos nevelés segédeszközeinek bemutatását és azoknak a gyermekek lélektani fejlődésére gyakorolt hatását igyekszem bemutatni, visszatekintve a múltra és elidőzve a jelenkori lehetőségek halmazában. Az évek folyamán számtalan ötlet, alkotás, technikai fejlesztés kapott teret és így számtalan segédeszköz terve vált valósággá. Mi maradt és mivel bővült a kínálat az oktatók örömére vagy éppen szorongására?

Ahol a vizitációnak mint fegyelmi hatóságnak kellett fellépnie ott általában már sérült volt a kapcsolat a lelkipásztor és a gyülekezet, vagy a mester és a gyülekezet között, és ez kihatott a gyülekezet mindennapi életére is. Ahol ilyen esetekkel találkozunk ott általában a fegyelmi problémák mellé társulnak az anyagi problémák is. Ahol a mester nem végzi jól a dolgát, ott az emberek sem akarják kifizetni, vagy ahol a lelkipásztor morgós természetű és nem jár a gyülekezet kedvében, vagy éppen nem viselkedik erkölcsi iránytűként, ott megszaporodnak az elmaradások is.

Rengeteg kérdéssel kezdtem neki a kutatói munkának, míg eljutottam oda, hogy az eleinte távolinak tűnő szakmai kérdések a saját, személyes kérdéseimmé váltak. Olyannyira felfedezetlen volt még számomra a fogyatékosság kérdéskörének bibliai kontextusa, hogy eleinte az volt az érzésem, hogy teljesen járatlan útra tévedtem, és a felfedezők lelkesedésével magamnak kell egy új, és egyben idegen ösvényt vágnom, mely feltételezésem végül csupán részigazságnak bizonyult. A dolgozatom nem egy teljesen idegen ösvényt, de mégis újat jelent a maga nemében, oly módon, hogy rendszerbe szedni igyekszik az eddigi fogyatékosság témakörével kapcsolatos teológiai, teológiai- antropológiai és pedagógiai ismeretanyagokat. A dolgozat széltől- hosszig intenzíven küzd a fogyatékosság fogalmához a történelem során kapcsolódó mögöttes negatív jelentéstartalmakkal.

Szakdolgozatomban az Enyedi Református Egyházmegye 1804-es vizitációs jegyzőkönyvét dolgozom fel. A cél, hogy elérhetővé tegyem az egyháztörténet egy olyan szakaszába való betekintést, amely átláthatóbbá teszi az olvasók számára, az egyházmegye életét, működését, az egyházfegyelem érvényesítését az egyházi hatóságok által, valamint a hatalom gyakorlását ezek betartása érdekében. A dolgozat tartalmazza a jegyzőkönyvben található adminisztrációs, fegyelmi, gazdasági ügyeket, valamint az egyházmegyét vagy az aktuális egyházközséget meghatározó eseményeket. Munkám összes terjedelmében betekintést próbál kínálni a XVIII századi egyház vizitált gyülekezeteinek egyházi életébe, igazgatásába, fejlődésébe, hiányosságaiba, valamint egy összehasonlítást kínál a korunkbeli református egyház működésével.

Ebben a dolgozatban Fil 2,6–11 Krisztus-himnusz etikai vonatkozásait vizsgálom a közvetlen szövegkörnyezet összefüggésében. Mivel a himnusz Krisztus útját foglalja össze a preegzisztenciától a kereszten való teljes megaláztatásig, majd a mindenek fölé való felmagasztaltatásig, az újszövetségi tudományt mind a mai napig intenzíven foglalkoztatja a következő kérdés: vajon Pál valóban példaként állított a gyülekezet elé Krisztust, és ha igen, milyen értelemben? Vagy másképpen kell értelmeznünk a himnusz és a közvetlen szövegkörnyezet kapcsolatát? A dolgozatban amellett érvelek, hogy a himnusznak konkrét etikai vonatkozási vannak. Az etikai értelmezési vonalat követve megállapítom, hogy a felvezető vers Krisztus indulatára, akaratára utal, s ebben az értelemben valóban példaként állítja a gyülekezet elé Krisztus magatartását: alázatát és engedelmességét. Végül a szövegkörnyezet és a himnusz közvetlen kapcsolódására irányítom ismét a figyelmet.

Jelen dolgozatomban C.S. Lewis gondolkodását vizsgálva három fogalom kerül a nagyító alá: a hit, a remény és a szeretet. C.S. Lewis, a 20. század legismertebb keresztény apologétája bejárta az ateizmus, a teizmus és a kereszténység nagy útját. Műveivel hitetlenek és hívők ezreit segítette közelebb Istenhez. Dolgozatom célja pont az, hogy megvizsgáljam közelebbről, hogy mit is jelentettek számára a keresztény hit központi fogalmai. A dolgozat megírásához Lewis nevesebb munkáit vettem alapul, valamint olyan más szerzőktől való műveket és írásokat, amelyek segítenek ezek magyarázatában. Lewis a Bibliához mindvégig hű marad fejtegetéseiben, így számára is a legfontosabb fogalom a szeretet lesz, de mindvégig szem előtt kell tartani azt, hogy ez Istenből indul ki, s mindenek előbb felé kell ezt kimutassuk.

Szakdolgozatomban a XVII. és XVIII. század, illetve ez utóbbi fordulójának református egyházában az egyházi fegyelem betartatását és gyakorlását tárgyaltam. Ebből a szemszögből vizsgáltam az esperes, illetve a különböző egyházi szolgák személyét és jogkörét, az egyházmegyék és egyházközségek viszonyát, valamint a parciális zsinat, a consistorium és az egyházmegyei vizitáció feladatkörét és működését. Ezeknek tárgyalása után rátértem a vizitációs jegyzőkönyvben tárgyalt konkrét esetek leírására. Ezeket az eseteket különböző kategóriákra osztottam annak alapján, hogy példának okáért az egyházi szolgákat, vagy a gyülekezeti tagokat érintő fegyelmi ügyeket, illetve bárminemű anyagi vonatkozású ügyeket írnak-e le. Dolgozatom végén pedig az általam átírt jegyzőkönyvek teljes szövegét ismertettem.

This thesis explores the Christological interpretations found in 16th–17th-century Unitarian theology, with a particular focus on how early Unitarian thinkers perceived the nature and role of Jesus Christ. The central research question asks whether Christ was understood merely as a moral teacher or rather as a divinely commissioned figure with spiritual authority. The study assumes that early Unitarian Christology was not only a rational theological construct but also a deeply held spiritual conviction grounded in faith. The main body of the thesis is structured around four theological focal points: the incarnation of Christ, the concept of atonement and redemption, the doctrine of justification, and the question of adoratio whether Christ should be worshipped. These themes serve as touchstones for evaluating the theological diversity and development within early Unitarian thought.

This thesis, "Pastoral Care in the Early Modern Hungarian Reformed Church," investigates pastoral care in the 17th-century Reformed Church and assesses its similarities to present-day spiritual care models. The study concentrated on István Melotai Nyilas's 1621 agenda, synodal decrees, and ecclesiastical discipline records. These materials demonstrate that although the term "pastoral care" wasn't employed then, the activity itself was vital to pastoral work. Melotai's question-and-answer teachings, the stress on self-reflection before communion, visiting the ill, and comforting those condemned show that ministers took their congregations’ spiritual difficulties and uncertainties seriously. Concurrently, disciplinary records indicate that neglecting pastoral care led to serious outcomes, with church officials holding ministers responsible.

The aim of this thesis is the examination of how effective catechesis can be among 7–10-year-olds, with special regard to the involvement of the family and the method of cooperative learning. The thesis examines the foundations of Biblical and Practical Theology, the interconnections among catechetics, pedagogy and missiology, as well as the characteristics of the individual generations, especially the Alpha, as well as the Z, Y, and X generations, taking into account that today these generations form a family. Our thesis emphasizes that the primary scene of faith education is the family; therefore, the process of education will be effective if parents (and siblings) actively join in the catechesis. By them the tools of cooperative learning provide such a learning space where the child, with the presence and support of the family, can live in faith.

In the case of Judges 4–5, we encounter a fascinating phenomenon of the Old Testament: both chapters – first in narrative prose and then in poetic form – present the oppression of Israel by a Canaanite city-state named Hazor, while recounting a military episode that concludes with Israel’s victory. These events are set during the period of the prophetess Deborah. The two accounts do not exhibit substantial differences in terms of characters or the basic events described; however, notable differences emerge in genre and in certain plot details. While the phenomenon of parallel accounts is not unknown in the Hebrew Bible, Judges 4 and 5 stand out as exceptional, since the same episode of Israel’s recorded history is presented both in prose and in poetic form. This paper aims to discuss the literary interrelationship between these two accounts. The first section of this study contains the Hungarian translation of Judges 4–5.

A Tóra Masszoréta Szövege 70 főben határozza meg azok számát, akik Jákóbbal együtt mentek le Egyiptomba (Gen 46:27b; Exod 1:5a; Deut 10:22). Lukács viszont István védőbeszédében már 75 levándorlóról beszél (ApCsel 7:14). A legrégibb ezzel kapcsolatos listán, Gen 46:8b-27-ben néhány értelmetlennek tűnő ismétlést, szövegen belüli feszültséget és a Genezis könyvének más igeverseivel ellentmondásban levő adatot is találunk. Ezért arra következtethetünk, hogy az adott lista szövege, az idők során jelentős változásokon mehetett keresztül. A jelen dolgozatban, a Gen 46:8b-27 szöveg- és redakciótörténeti elemzésével igyekszünk kideríteni azt, hogy hányan lehettek Jákob Egyiptomba vándorolt utódai az eredeti lista szerint, illetve hogyan magyarázhatók a perikópa eltérő adatai, ellentmondásai.

At the center of my thesis stands pastoral care, in the light of the transgenerational perspective, with particular attention to the context of marriage. Transgenerationality refers to legacies that span across generations, which have an unconscious impact on the individual’s life and relationships. The aim of my thesis is to point out that the effectiveness of pastoral care can be increased if we keep in mind the systemic approach and the patterns inherited across generations. The theoretical background of the thesis consists of a combination of biblical, psychological, and family therapy perspectives, with special emphasis placed on Böszörményi-Nagy Iván’s contextual therapy. I outline the key role of loyalty and transgenerational effects in detail, and—based on the issues of partner selection patterns, conflict resolution, and intergenerational responsibility—I extend the focus to marriage, as one of the most sensitive channels of transgenerational transmission.

Today, suicide has reached shocking proportions among people, but also in our churches. This paper is about how to approach the issue, to give an introduction to how to accompany bereaved people whose relatives have resorted to suicide, and to give some pointers to consider in their pastoral care. It aims to identify the factors that complicate the grieving process and the reasons that may predispose the bereaved to turn their grief into complicated bereavement. The present thesis research focuses on these factors and aims to reveal the interrelationships and significant differences by examining and analysing real cases. Eleven interviews were conducted with individuals whose immediate family members (e.g. father, spouse or child) had given up the struggle, resorting to suicide. The results indicate that bereaved people face serious problems after the fact of suicide.

Jelen dolgozatunkban a keresztyén tökéletességgel foglalkoztunk Pál apostolnak a Filippi levél 3. fejezete alapján. Jóllehet Pál a tökéletesség fogalmát a Filippi levélben csak egyszer használja, a levél harmadik fejezete alapján háromféle tökéletességi minta bontakozik ki előttünk. Témáját és hangvételét tekintve a Fil 3 jól elkülönül a levél egészétől, így a keresztyén tökéletesség jellegéről és lényegéről ennek a fejezetnek a tüzetes vizsgálata alapján mondhatunk valamit. Dolgozatunkban tehát mindenekelőtt a Fil 3 áll a figyelmünk középpontjában.

Jézus Krisztus feltámadása, mint apologetikai kérdés egy igen bonyolult kérdés. A felvilágosodás kora óta viták folynak ezzel kapcslatosan, és egészen biztos vagyok abban, hogy ezután is kétségeket és kérdéseket fog ébreszteni a hívő és hitetlen emberekben egyaránt. Mégis úgy érzem, hogy van létjogosultsága annak a kérdésnek, amely a húsvéti eseményeknek a történetiségére vonatkozik, de kizárólag akkor, ha a választól nem várjuk el azt, hogy biztos alapja legyen a mi hitünknek vagy mások hitének. Le kell tisztáznunk önmagukban, hogy mit keresünk akkor, amikor ennek a rendkívüli eseménynek szeretnénk utána járni. Ha egy mértani pontosságú mérlegre szeretnénk helyezni azokat az érveket, amelyek a feltámadás valósága mellett szólnak és azokat, amelyek ellene, ezután pedig a mérleg nyelvének a helyzetéből kiindulva szeretnénk eldönteni a keresztény hit és az evangélium igazságának a mértékét, fel kell készülnünk arra, hogy csalódás ér bennünket.

The thesis examines the posthumous memory and cult of Mózsa Berde, a 19th-century Unitarian benefactor. Known for his austere frugality during his lifetime, Berde's bequest of his vast fortune to the church, primarily for educational purposes, generated profound institutional reverence. The core of the research analyzes the memorial speeches delivered with the "Berde goblet" at Chief Council dinners between 1899 and 2025. The study demonstrates how these rhetorical acts transformed Berde into a moral compass for the community, elevating him as an ideal of self-sacrifice and duty. The narratives evolved over time, particularly after the loss of the estate following the 1921 Romanian land reform. Consequently, the focus shifted from nation-building and material wealth to his spiritual and moral legacy. Ultimately, the thesis highlights how this dynamic cult has continually reinforced Transylvanian Unitarian identity amidst shifting historical and political contexts.

Addiction is one of the biggest social, health and spiritual problems of our time, and it affects a lot of teenagers. This thesis looks at how the Church can help young people avoid addiction. The research is based on reviews of the literature, along, with some practical experience. The thesis explains what addiction is, what kind of addiction exist, and how it connects to medicine, addiction studies, psychology. It also looks at the important role of the family during adolescence, and at the different forms of substance and behavioral addictions. One section deals with the theological side, showing that the Bible also speaks about addiction. The findings suggest that the Church has an important role, especially in prevention, but also in noticing supportive communities. The thesis concludes that church-based prevention works best when it is done together with professional helpers.

This thesis examines Leibniz's Theodicy and its problem: how the existence of evil can be reconciled with the perfection of God. It explores the interrelation of metaphysical, physical, and moral evil with divine goodness, omnipotence, omniscience, and providence. The thesis pays attention to the theory of possible worlds and to Leibniz's claim that God chose the best among all possible worlds. The thesis also analyzes the relationship between divine foreknowledge and freedom, focusing on the distinction between certainty and necessity, as well as determination and coercion. According to Leibniz, actions may remain free despite having determining reasons, provided that they arise from the agent's will and inner motivations. The study concludes that Leibniz's system offers a coherent attempt to preserve divine goodness, responsibility, and providence simultaneously. Nevertheless, it does not resolve the problem of suffering.

This thesis examines the confrontations between the Sadducees and Jesus. In the course of my research, I first compile and analyze data drawn from various sources, examining the relevant works of Flavius Josephus, their occurrences in the New Testament, as well as passages concerning them in rabbinic literature. I then synthesize the collected data and, on this basis, seek to develop a comprehensive picture of the Sadducee group.

Numerous textual records have preserved the father-son structure of scribal families in the ancient Near East and Egypt. This phenomenon was likely present in Israel as well, and is particularly reconstructable in the activities of the Shaphanide family, which formed the core of the Deuteronomistic circle (2Kgs 22–25; 2Chr 34–36). The chronological framework of the Book of Jeremiah coincides with the period of Josiah's reign and the final days of Judah (Jer 1,1–3). This book features names belonging to the Shaphanide family with considerably greater frequency than in the reform texts, raising the possibility that those names are Jeremiah's close relatives. I attempted to substantiate the possibility proposed in this paper on the basis of Jeremiah's Confessions (11:18–12:6; 15:10–21; 17:14–18; 18:18–23; 20:7–18). However, the analysis neither confirms nor refutes the hypothesis.

This thesis examines the representation of transcendent beings in the Jewish literature of the Second Temple period, with special attention to 1 Enoch and the Book of Jubilees. Its aim is to explore how ideas about angels, fallen beings, demons, and heavenly mediators developed in connection with the historical, religious, and cultural changes of the period. Using religio-historical, text-critical, and comparative methods, the study analyzes Babylonian, Persian, and Hellenistic influences, as well as the figures of the Watchers, Asael, and Mastema. It concludes that these traditions do not indicate a weakening of monotheism, but rather form part of theological reflection on the origin of evil, divine justice, and human responsibility. The texts under discussion played a significant role in shaping later Jewish and Christian demonological and angelological thought.

This thesis presents and analyzes the inventories of six congregations: Mezőmadaras, Mezősámsond, Mezőkölpény, Székelykövesd, Mezőfele, and Mezőcsávás. These inventories originate from 1687 and are preserved in the oldest matricula of the Maros Reformed Diocese. The thesis begins with an overview of the formation of the Maros Reformed Diocese, addressing the spread of the Reformation in the region as well as the ecclesiastical and social conditions of the period. This is followed by a brief presentation of the history and historical background of the congregations under examination. The analysis of the sources reveals the economic situation and property holdings of the individual congregations. The inventories provide information about real estate and land owned by the congregations, as well as objects used in ecclesiastical life, including communion vessels, textiles, and books.

In this paper examines the church-image and attitude toward the church among the 14-16 age group, focusing on the youth of the Crasna (Kraszna) Reformed Parish. The research is rendered timely by the fact that this adolescent generation constitutes both the present and the future active membership of the congregation. This life stage is also characterized by the most intense period of self-discovery and a partial distancing from the community.

The thesis consists of two main sections: a theoretical and a practical part. The theoretical section clarifies the theological concept of the church in the light of confessions and statutes and analyzes the psychological characteristics of adolescence alongside the opportunities for religious education. The practical section presents the diverse programs offered by the congregation, describing their specific characteristics and produced, as well as the responses provided by the youth.

This thesis examines the possibilities of integrating young adults aged 18-25 into the congregational life of the Reformed churches of the Somlyó Diocese from a congregational pedagogical perspective. The study explores how contemporary social, psychological, and spiritual processes influence young adults' relationship with the church and how pastoral and catechetical approaches can support their integration into church communities. The first part of the thesis presents the ecclesiological foundations of the church and the role of the congregation as a spiritual community. The second part analyzes the characteristics of young adults, with particular attention to Generation Z and Alpha, identity formation, and the challenges of emerging adulthood. The practical section offers thematic lesson plans aimed at strengthening community belonging and spiritual growth among young adults.

This thesis examines the value crisis among young men of Generation Z from a sociological, psychological, and practical theological perspective. The study explores why young men born between 1995 and 2009 are experiencing an unprecedented mental health crisis characterized by depression, anxiety, purposelessness, and withdrawal from the real world. Drawing on Krisztián Steigervald's generational research, as well as the works of Jonathan Haidt, the thesis analyzes the consequences of growing up in a digital world: smartphone addiction, sleep disorders, attention fragmentation, the harmful effects of social media and video games, the role of pornography, and the disappearance of "third spaces." It highlights the long decline of men in education, the "failure to launch" phenomenon, and the reduction in risk-taking behavior. The thesis defines the concept of value, criticizes postmodern relativism, and identifies absolute moral standards within the Christian worldview.

This thesis examines the extent to which the congregation members' image of God is influenced by the pastor's image of God. Pastors occupy a prominent position within the religious community, and many people regard them as role models in their faith and in their relationship with God. For this reason, pastors bear a heightened responsibility to ensure that their understanding and representation of God accurately reflect reality. In order to make the results measurable, the study first investigates various images of God, including the factors that may give rise to distorted God images, the effects these distortions may have on individuals and their surroundings, and the ways in which a correct understanding of God can be attained. Subsequently, the relationship and interaction between pastor and congregation are analyzed. Based on the synthesis of this information, the empirical research section is developed using a self-designed comparative questionnaire.

Congregational histories play an important role in church history, particularly within the study of Transylvanian ecclesiastical history. While they reflect broader historical developments, they also preserve unique local events that enrich our understanding of the past. This thesis examines the history of the Reformed Congregation of Margitta between the sixteenth and eighteenth centuries, and I want to give special attention to the Synod of Margitta in 1681 and the life of pastor László Huszti. The first part of the study places Margitta within the Reformed community of the Érmellék region, outlining the origins of the settlement and the spread of the Reformation. The following chapters, based on archival sources and historical literature, explore the congregation's development, including the history of its church building, financial situation, clergy, educational institutions, and connections with prominent Reformed colleges.

This thesis examines the sacrament of baptism in the teachings of different Christian denominations. It focuses on the Reformed, Roman Catholic, Orthodox, Baptist, Seventh-day Adventist, Pentecostal, and Unitarian churches. The aim of the study is to explore the theological foundations of baptism and to compare these teachings with the doctrine of the Reformed Church. The research is based on confessional writings, theological works, and official church documents. A separate section discusses the biblical basis of infant baptism and believer's baptism. The study shows that almost all denominations teach that baptism was instituted by Christ. However, there are important differences in the understanding of baptism as a sacrament, the role of grace, and the practice of infant or adult baptism. The findings suggest that while many churches share similar biblical foundations, their interpretations differ.

This research examines organ transplantation from the perspective of unitarian ethics, focusing on questions of human life, bodily dignity, autonomy, justice, and responsible love. Its aim is to demonstrate how the medical and legal framework of organ donation intersects with moral, theological, and pastoral concerns. The analysis brings bioethical principles, unitarian moral thought, and pastoral experience into dialogue, leading toward a deeper relational theological interpretation. This study is based on the assumption that, from a unitarian perspective, organ transplantation may be regarded as ethically acceptable when it rests on free consent, fair access, and respect for the human body. At the same time, it rejects coercion, the exploitation of vulnerability, and organ trafficking. In this sense, organ donation gains fuller meaning within the responsibility human beings bear toward God, themselves, and their fellow human beings.

The aim of my thesis was to shed light on what the world of the Bible means and what images it conceals. It explored what it means to follow God with a pure heart and soul. The biblical stories, in turn, help us to get to know God better. The books by Péter Nagy and János Hübner were helpful in completing this work, particularly in understanding the significance of biblical stories. They helped me see the world of the Bible more clearly through the lessons they articulated. Péter Nagy's writings mostly demonstrated how one should and can put all of this into practice. It is true, however, that the two authors examine the common themes from different perspectives. The rest of my thesis summarizes the lives of Péter Nagy and János Hübner, as well as Péter Nagy's textbooks. I will then present the stories and, at the end, outline the similarities and differences between the two authors' works.