Repozitórium index

Climate change is one of the most pressing issues of our time and the subject of much debate. Much of the debate on climate change is centred on the issue of responsibility. According to Christian theology, God created this world and man, whose duty it is to care for and cultivate the earth. From a theological perspective, man is responsible for the world he has created and his responsibility is to find solutions to the problems in the world. The question of responsibility is not as simple as it may first appear. The problem of global climate change is compounded by ethical problems such as the problem of many hands, the intergenerational problem and moral corruption. These ethical problems require a rethinking of traditional ethical principles, so we need a new understanding of the question of responsibility to get closer to solutions. The aim of this thesis is to shed light on problems and dilemmas that serve to understand the need for a new paradigm shift in ethical thinking.

A dolgozatom címe: „A neoprotestáns istentisztelet”. Azt hiszem, ez egyetemi éveim legérdekesebb témája. A mai erdélyi vallási viszonyok között a történelmi egyházainkat leginkább fenyegető veszélyt a neoprotestáns egyházak elszívó ereje jelenti. Mondhatjuk, hogy a mi gyengeségünk, hogy a hívek elhagyták az eredeti gyülekezeteiket, és ez az oka annak, hogy meg kell vizsgálnunk a baptista és adventista istentiszteleteket. Dolgozatom két fő részből áll. Az első részben a baptista istentiszteletről olvashatunk. Láthatjuk, hogy a baptista istentisztelet a legkisebb részekből hogyan válik valódi istentiszteletté. A legapróbb részletekből indultam ki, és az egyes fő részek végén az olvasót elvezetem neoprotestáns istentisztelet a posztmodern kontextusához. Dolgozatom második fő részében az adventista istentiszteletről és homiletikáról írtam. Az adventista istentisztelet jól felépített és teológiailag megalapozott. Az egész adventista istentisztelet az Istennek való hálaadás köré épül.

Liturgikatörténeti dolgozatomban Farkas Jenő Marosi református esperes Határidős munkarendjével foglalkozom. Első sorban azt kutattam, hogy milyen céllal állította össze az esperes a határidős munkarendet. Továbbá azt kutattam, hogy az 1938-1940 években a Marosi egyházmegye lelkipásztorainak mennyiben sikerült teljesíteni a munkarend előírásait. A munkarend előírásai több kategóriába oszthatók: liturgiai, katekhetikai, okatatásügyi, adminisztrációs előírások. A liturgiai szolgálatok elvégzésének nyomait kerestem, hiszen a célom az volt, hogy látható legyen, hogy a Határidős Munkarend szerint a lelkipásztor, mint liturgus milyen kell legyen, hogyan szolgálhatja Isten egyházát. A dolgozatban elsősorban a történelmi környezetet (a Trianon utáni időszakot), továbbá az egyházmegyei szervezetet, a misszió kibontakozását foglaltam össze, mivel ez volt az a közeg amelyben megjelent a Határidős Munkarend 1938-ban. Továbbá a kutatásom eredményeit dolgoztam fel.

The aim of this thesis is to examine the extent to which the elusive postmodern zeitgeist influences ordinary people's faith in God, their relationship to the church, and the congregational demands of the Christian church. It also seeks to answer how far the teachings of Dietrich Bonhoeffer, the influential theologian who was martyred during World War II, can respond to these congregational needs. The topicality of the paper lies in its aim to provide a systematic theological framework for Reformed congregational pastors and members, with the aim of providing them with a theoretical basis for confronting postmodern problems. One such problem may be the scepticism and relativism that is characteristic of postmodernism and that is present in the life of the average church member today. A further challenge for the church may be the change in postmodern language and the isolation of individuals from one another.

In the present paper, we will present the minutes of the visitations of the dean of the Reformed diocese of Maros, written in the second half of 1816, in order to map the situation of the diocese in the first half of the 19th century. Before starting to work through the minutes, we have discussed in a few chapters the history and development of the diocese of Maros, the most important ecclesiastical figures of the time whose reigns influenced the life the Reformed Church in Transylvania, and we have also examined the diocese and the office of the dean in more depth. This was followed by a study of the records of the visitation of the dean. From these documents we learned about the relationship between the parishes. We also found out what disciplinary matters the dean and his associates had to deal with, which affected the leaders of the congregation as well as the members of the congregation.

A dolgozatomban főként az 1826. évi zsinat jegyzőkönyve kerül előtérbe, de emellett szó lesz a kapcsolódó társadalomtörténeti vonakozásokról is. Szó lesz az akkori társadalmi élet jellemzőiről, a társadalmi osztályokról, életmódról, szokásokról. Megvizsgáljuk, hogy milyen volt a korabeli egyház felépítése, hogyan működött az egyházközség, az egyházmegye, az egyházkerület, milyen szerepet töltött be az alsó szék, az egyházmegyei vizitáció, a generalis zsinat, illetve azt is, hogy mi volt a lelkipásztor, az esperes, a püspök szerepköre.

After the First World War, the Hungarians in Transylvania were faced with a new situation. However, in spite of the initial difficulties and challenges, the change of the external empire and the change of the internal empire became inevitable. The passivity of the early years was gradually replaced in the 1920s by active politicking, self-determination and path- finding. The churches, and in Transylvania in particular the Transylvanian Reformed Church and its leading leaders and thinkers, played a significant role in this search for a new way forward. As Dezső László put it, “In the nation we find the fullest and most organic unity of quantity and quality, of matter and soul, of state and church”.

A régi Marosi Református Egyházmegye 17-18. századi életébe nyertünk betekintést az 1687-es Matricula segítségével. A dolgozatomban csoportosítom a templom körül használt eszközöket, és adományokat. A vizsgált négy gyülekezet javainak leírásából kitűnik, hogy a helyi kisbirtokos vagy nemes támogatása által meg tud erősödni a református ekklézsia. Szentbenedeki Toldalagi família erősen hozzájárult a gyülekezet fejlődéséhez vagy az ákosfalvi filiában a Szilágyi család templomot építtetett. Egy ilyen adományozás révén lett a mindenkori backamadarasi prédikátornak egy nyíl szőlője. Az adományok és a meglévő javak aránya mutatja az emberek áldozati kézségét, ami minden gyülekezetben észrevehető, hiszen az úrasztali, illetve a templomi textíliák esetében az adományok száma meghaladja a meglévőkét. Nemcsak a helyi gyülekezetnek adományoztak, hanem egy-egy kisebb gyülekezetnek is.

Not all pastor's children remain close to the Church, despite the fact that they grew up in a religious environment and had the example and model of Christian living. The theoretical objective of my thesis is to explore pastor's children's motivations for living a pious life. For there can be external and internal motivation. The external motivation is when the pastor's child practices godly living and godly speaking, but not from an internal motivation, not from faith. They are not living a godly lifestyle because they feel they need to and because it is of value to them, but they are just living up to expectations. They behave and speak as expected by their parents, their congregation or their environment. They live godly lives either for external recognition and reward, such as the recognition of the church community or the pride of their parents, or perhaps to earn God's approval.

In this research, I have explored the theme of the immortality of the soul in the light of Plato's and Calvin's view of the soul. The work is divided into two major parts: in the first part, I examined Plato's and Calvin's view of the soul and the immortality of the soul, and in the second part, I compared the results of the first part. In the course of this research, I have discovered the similarities and differences in the details of the two conceptions. Eight units of thought were identified for the comparison and within these units, different themes were compared between the two conceptions. In the last point, one of the main questions of the topic was answered, namely whether the soul is immortal or impermanent. Although Plato and Calvin had different points of view, in the end the two concepts were the same: the soul is immortal.

Az ifjúsági misszió kérdése egyre aktuálisabbá vált az utóbbi időszakban. Erre nézve azonban nincs egységes elképzelés. Azok, akik foglalkoznak a témával a legjobb tudásuk szerint végzik, mégis gyakran elhangzik az, hogy valamit másképp kellene tenni. Mi legyen ez a másképp? Az ifjúsági misszióban a tanítványképzés, nevelés egyre nagyobb visszhangot kap, több módszer született erre. Nem egyetlen jó módja létezik annak ahogyan tanítvánnyá kell tenni, nevelni a fiatalokat, a több elképzelés közül azt kell mindig megtalálni ifjúságunk számára, amelyikkel a leginkább közelebb tudjuk hozni számukra az evangéliumot. Ebben segítené a gondolkodást ez a dolgozat a missziológiai hangsúlyok megfogalmazásával, illetve konkrét segítséget, ha úgy tetszik, módszert fogalmaz meg, együttműködést ajánl egy tapasztalattal rendelkező, tanítványnevelő ifjúsági misszióval foglalkozó szervezettel.

Ábrahám személye nem csupán az ószövetségi zsidó ember számára bírt nagy jelentőséggel, hanem ő a keresztyén kultúra egyik meghatározó alakja is egyben. Ugyanis a pátriárka magatartása, amelyet a Genesis 15,6-ban a szentíró szavak szintjén juttat kifejezésre, követendő példaként tárult egykor a választott nép, és tárul ma a keresztyén ember elé. Ez a magatartás, amelyet Ábrahám Istennel szemben tanúsított, egyetlen kifejezésben tömörül: Ábrahám hitt. Az Ószövetség szemüvegén keresztül ezt a kifejezést vizsgáljuk meg közelebbről, és különösen a Gen 15,1–6 kontextusában keressük a választ fő kérdésünkre: Mit foglalt magában Ábrahám hite?

Dolgozatom címe: A Kolozsvári Református Teológiai Fakultás ének- zene egylete a 20. század elején. A dolgozatban röviden áttekintem az erdélyi protestáns egyházzene vázlatos történetét, kiemelve a zeneoktatásnak a református iskolákban betöltött szerepét. A dolgozat gerincét a Kolozsvári Református Teológiai Fakultás 20. században alakult ének-zene egylete működésének bemutatása képezi, ahol kitérek az egylet vázlatos történetére, az egyletet irányító teológiai tanárok munkásságára. A dolgozat fontos fejezete Benedek Kálmán zenetanár-orgonista munkásságának bemutatása, akinek idejében a Kolozsvári Református Teológiai Fakultás énekkara virágkorát élte. A témában eddig feldolgozatlan anyagot képez dolgozatom utolsó fejezete, melyben összeállítottam a Kolozsvári Református Teológiai Fakultás ének-zene egylete kottatárának leltárát.

Az erdélyi református egyháztörténelemben való mélyebb kutatás elengedhetetlen részét képezik azok a kéziratok és elsődleges források feltérképezése, melyekkel nagyon keveset vagy egyáltalán nem foglalkoztak a történészek. Dolgozatom célja az 1823-as generális zsinat eredeti kéziratainak átírása és megvizsgálása. Az iratok átdolgozása során, minden olyan témába betekintettem, amely kapcsolatban van a zsinat témáival, illetve az akkori kor egyházi képét tárja elénk. A tárgyalt témák segítségével láthatjuk az akkori egyházi struktúrát, a jegyzőkönyv határozataival mélyebben betekinthetünk a gyülekezetek és híveik mindennapi életébe.

A pojmenika gyakorlása, különösképpen a „coram Deo” vonatkozásában, a szakembereknek, valamint a lelkigondozóknak a felelősségteljes és aktuális viszonyulását tekintve rendszerint kérdések egyvelegét fogalmazza meg avégett, hogy az általuk biztosított kísérés folyamatában a kívánt változás emberi oldalát tekintve optimálisan megtörténhessen. A dolgozatomban elsősorban a Motivációs Interjú, mint lelkigondozói módszer által képviselt és tanúsított lelkiségből fakadó lelkigondozói viszonyulási lehetőséget vizsgáltam. Némi pszichológiai és teológiai reflexió kíséretében egyértelművé vált, hogy azon túl, hogy a segítő szakemberek a változásra vágyó, de egyben ambivalenciában élő személyek belülről fakadó indittatásukat elhőhívják, tehetik ezt Krisztusi attitűd gyakorlásával. Hangsúlyossá vált, azonban, hogy a gyakorlatban megélhető lelkiség egy meghatározó faktora az az emberkép (Menschenbild), amivel a lelkigondozó rendelkezik.

Ezen dolgozat azt ismerteti, hogy milyen terápiás közösségei vannak a magyar református egyháznak, ezek a közösségek milyen intézményi rendszerbe tagolódnak bele és milyen terápiás módszerekkel működnek. Valamint, azt vizsgálja, hogy ezeket a terápiás módszereket hogyan lehetne hasznosítani a gyülekezetekben gyülekezetépítés céljából. A dolgozatban a magyar református egyház három számottevő rehabilitációs intézményét ismertetjük. Többek között az intézmények történetét és módszerét, valamint azt, hogy az intézményeknek milyen erősségeik, lehetőségeik, gyengeségeik és veszélyeik (ún. ,,SWOT analízis”) vannak. Ezen tulajdonságokat interjúk segítségével elemeztük, amelyeket az intézmények vezetői, munkatársai, és jelenlévő kliensei beszámolói és meglátásai alapján gyűjtöttünk össze. Ezt követi egy összehasonlító elemzés, amelyben a három fent nevezett intézmény összehasonlítását végeztük el.