Repozitórium index

Rácsnézet | Táblanézet

A fenti keresősávban bármire rákereshet, beleértve a  dokumentumok teljes szövegét. Használja a " " jeleket kifejezések keresésére. A keresési eredmények szűkítéséhez használja a finomító szűrőket. A nem nyilvános dokumentumok (például szakdolgozatok) csak egy részletet fognak megjeleníteni a keresési eredményekből.

Displaying 1 - 60 of 77 results.
PublikációKovács Sándor2023Pages: 135--145

Acest scurt studiu aduce în atenție evoluția predării și practicii muzicale în cadrul colegiului unitarian din Cluj în perioada secolelor XVI–XIX. De la interdicția instrumentelor muzicale și a cântatului indecent la permisiunea treptată a practicii muzicale în incinta colegiului și introducerea predării muzicii, evoluția reflectă schimbările sociale și culturale din acele vremuri. Muzica a devenit, în cele din urmă, o parte acceptată și chiar integrată în viața colegiului, marcând o tranziție importantă în percepția și practica muzicală în colegiul unitarian din Cluj și comunitatea unitariană din Transilvania.

SzakdolgozatLászló Orsolya2022Pages: 45Supervisor: Kovács Sándor

Dolgozatomban a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség klenódiumaival foglalkozom. A különböző kelyhek, poharak, kannák és tányérok adományozási körülményeiről gyűjtök adatokat, valamint azok eladásáról vagy eltünéséről. A tárgyalt ezüstnemük egy része nem liturgikus céllal, hanem zálog gyanánt került az egyházközség birtokába, a dolgozat célja, hogy felmérje a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség ezüstneműit és klenódiumait, azaz mindazt, amiről ma már csak a kéziratos jegyzőkönyvekben olvashatunk. A 17. századtól az 1807–1813-ben készült leltárig a különféle számadás- és jegyzőkönyvek őriztek meg fontos adatokat. Ezek vizsgálata során talán felmérhetjük, hogy melyek azok a kegyszerek, klenódiumok, amelyek egykor a leltárakban szerepeltek ma azonban már nincsenek az egyházközség tulajdonában. A dolgozatban elősorban történeti megközelítésből kívánok a klenódiumokkal foglalkozni, és nem művészettörténeti szempontból.

SzakdolgozatDemeter Ágnes2022Pages: 38Supervisor: Kovács Sándor

A dolgozat a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség textíliáinak adományozói közül a 16–18. században élt kiemelkedő személyiségeinek rövid bemutatására összpontosít. Az egyházközség életében fontos szerepet töltöttek be a patrónusok, mivel más feladataik és funkcióik mellett a tőlük származó adományokból tevődött össze az egyházközség ingó és ingatlan vagyonának számottevő része. A dolgozat az egyházközség régi számadáskönyveinek és leltárjegyzékeinek vizsgálata alapján igyekszik ismertetni az adományozókról fennmaradt információkat és az adományozások körülményeit. Az egyházközségnek adományozott textíliák jelentős részét nők ajándékozták, ez a jelenség sok más protestáns egyházközség esetében megfigyelhető. Az egyházközség textíliái művészettörténeti szempontból is értékes darabok, szakemberek már foglalkoztak a vizsgálatukkal, így én a dolgozatban nem kívánok ezzel foglalkozni.

PublikációKovács Sándor2022Pages: 63--75

Francis David’s selected sermons were published by the printing press of Alba Iulia (Gyulafehérvár) in 1569. These sermons are structured in an almost identical way: biblical text, brief summary, lessons and the proper sermon. most of the sermons, which adhered very strictly to the explanation of the text, were probably preached in the court of John Sigismund, prince of Transylvania, while others at services and workshops for priests who came to the religious disputes. As modern readers, we might posit the likelihood that bishop Francis David held training courses for pastors to prepare them for propagating the antitrinitarian doctrines whenever they had the opportunity. This paper examines to what extent Francis David’s sermons can be considered miniature encyclopaedias or repositories of useful knowledge as were the sermons of the 16th century.

SzakdolgozatBíró Kitti Odett2022Pages: 57Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozat segítségével betekintést nyerhettünk a 19. század elejének református egyháztörténetébe. A 19. századi református egyház élete korántsem volt olyan problémamentes, ahogyan azt gondolnánk. Legnagyobb problémát a katolikus egyházzal szembeni küzdelem okozta, ugyanis ez utóbbi minden lehetséges követ megmozgatott az előbbi elnyomásának érdekében – különösen a II. József uralkodása előtti időszakban. II. József trónralépésével a 19. századi reformátusok helyzete bizonyos fokú jobbulást mutat, azonban teljes vallásszabadságról itt még korántsem beszélhetünk. Továbbra is kisebbségben és elnyomásban éltek, azonban az uralkodó által bevezetett rendeletek korlátozták valamilyen szinten ezen visszaszorítások mértékét. 

SzakdolgozatBirizdó Szabolcs-Mihály2022Pages: 66Supervisor: Buzogány Dezső

A Görgényi Református Egyházmegye 1806-os évi jegyzőkönyvéből 18 egyházközség jegyzőkönyvét vizsgáltam. A kutatás során megvizsgáltam az egyházmegye kialakulását, templomok építését, lélekszámok változását. Láthatjuk, hogy a kor református egyháztörténete nagy hatást gyakorolt a Görgényi Egyházmegyére is. A kutatás fontosabb eredményei: a lelkipásztorok szolgálatainak minősége, az egyházi javak számbavétele, a fegyelmi ügyek tisztázása, valamint az iskolalátogatásról szóló rendelkezések feltárása. A kutatáshoz segítséget nyújtott az 1806-os évi vizitációs jegyzőkönyv, ahol pontos információkat szerezhettem a kor sajátosságairól, egyházkormányzati rendszeréről.

SzakdolgozatNagy Norbert2022Pages: 64Supervisor: Kovács Sándor

Felvinczi Györgyöt a 16–17. század egyik legkiemelkedőbb költőjének tartja a szakirodalom, életműve azonban ennél sokkal szerteágazóbb és érdekesebb. A kolozsvári unitárius kollégiumból induló életpálya egy szerelmi botránynak köszönhetően hirtelen irányt váltott, így Felvinczi az egyház helyett a kultúra szolgálatába állt. Az intézményes magyar színjátszás elindítójáról, és az első magyar opera megírójáról a korábbi kutatások azt feltételezték, hogy elhagyta az unitárius vallást. Néhány nemrégiben előkerült levéltári forrás felhasználásával azonban bizonyítható, hogy Felvinczi unitárius maradt haláláig. Dolgozatomban az életpálya és az iskolai színjátszás történetének bemutatása mellett ezeket az új forrásokat ismertetem és a mellékletben közlöm őket. A dolgozat felépítése lineáris, kronológiukus sorrendben mutatom be Felvinczi életútját, különböző tevékenységeit és irodalmi munkásságát.

SzakdolgozatKulcsar Brigitta-Noémi2022Pages: 80Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatunk kiindulópontjaként megvizsgáltuk azt a kort, amelynek szabályai, eszméi és rendelkezései befolyásolták az általunk feldolgozott szövegekben említésre kerülő eseményeket, ti.  II. József uralkodásának a korát. Ezután szó esik az egyházmegye kialakulásának történetéről, arról, hogy a 16-17. századok során megnövekedett református gyülekezeteknek a száma hogyan vezetett a Kolozs és Torda vármegyékhez tartozó gyülekezetek kiválásához és ezzel magának a Görgényi egyházmegyének a megalakulásához. Ezt követően beszélünk magáról az esperesi vizitációnak a kialakulásáról, rendszeréről, szabályzatairól, a Vizitáció intézményén belül jelen levő különböző tisztségekről és az ezen tisztségeket betöltő személyek feladatköréről is. Igyekeztünk sorra megvizsgálni a Vizitáció gyülekezetekben tett adminisztratív, gazdasági illetve oktatással és fegyelmi ügyekkel kapcsolatos rendelkezéseit is. Milyen fegyelmi ügyek jelentek meg az adott gyülekezetekben?

SzakdolgozatAlmasi Blanka2022Pages: 55Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatom első sorban a Görgényi Református Egyházmegye 1806-os helyzetének feltárásával, elemzésével foglalkozik. Az elsődleges kérdés, amire dolgozatomban választ adok: miben hasonlít és miben tér el mai egyházunk rendszerétől az 1806-os esperesi rendszer? Kutatásom legfontosabb következtetése, hogy a Görgényi Református Egyházmegye szerveződése sok mindenben eltér mai erdélyi egyházmegyéink működésétől: a legkomolyabb különbség az egyházfegyelem szigorú gyakorlása és a Kurátori Tanács vezető pozíciója. A legfontosabb hasonlóság a gyülekezeti problémák jellege, a Szentlélek munkálkodása.

PublikációKovács Sándor20101162Pages: 124--144

PublikációKovács Sándor20111174Pages: 418--425

PublikációKovács Sándor20091154Pages: 561--587

PublikációKovács Sándor2018Pages: 84--94

A 17. század utolsó, a 18. század első negyedének kiemelkedő alakjai közé tartozik Homoródszentmártoni Bíró Sámuel (1665–1721). Az erdélyi művelődés- gazdaság- és politikatörténetben is jelentős szerepet vállaló Bíró Sámuelt elsősorban Hídvégi Mikó Ferenc históriájának folytatójaként tartja számon a történettudomány. A magyar unitáriusok első főgondnokukat és az egyház nemes lelkű patrónusát tisztelik személyében.

PublikációPál János2017Pages: 265--274

Romániában egy teljes évtizedet kellett arra várni, hogy az 1989-es rendszerváltást követően a társadalmi nyilvánosság számára is elérhetővé váljanak az állambiztonsági szervek politikai jellegű, titkosszolgálati tevékenységből származó iratgyűjteményei. A politikai rendőrség (Szekuritáté) archívumaihoz való hozzáférést Romániában az 1999. december 7-én elfogadott és a Hivatalos Közlönyben december 9-én megjelentetett 187/1999-es számú törvény tette lehetővé.

PublikációBuzogány Dezső20211144Pages: 473--475

SzakdolgozatTorkos Ákos József2021Pages: 49Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozatomat három nagy egységre osztottam fel. Az első részben azt kort mutattam be, ahol Mária Terézia uralkodásának végével kezdve, milyen fontos események történek a protestáns felekezetekre nézve. Ilyen volt az 1791. országgyűlés is, ahol a két protestáns felkezet a protestánsok és katolikusok is egymásnak feszültek, az áttérés és a vegyes házasságok kapcsán. A második részben ismertettem a Görgényi Egyházmegyét, szervezetét és megalakulását. A harmadik részben pedig az átírt jegyzőkönyvet veszem górcső alá. Bemutatom elsősorban, hogy miként működött a vizitáció a Görgényi Egyházmegyében.

SzakdolgozatDemeter Ilona Reményke2021Pages: 57Supervisor: Buzogány Dezső

Sok előnyét tapasztaltam annak, hogy ezzel a jegyzőkönyvvel foglalkoztam. Bepillanthattam elődeinknek mind az egyházi, mind a hétköznapi életébe, amely számomra meglepő módon nagyon szorosan összefonódott, akkor. Az egyház jelen volt az emberek életének minden területén, ez számomra, ebben a világban, nagyon furcsa. A Görgényi Református Egyházmegye 1804. év második felében lévő jegyzőkönyvének vizsgálata során egy kis szeletet kaphattunk a korszak erdélyi református gyülekezeteinek életéből, azok fegyelmi, adminisztrációs, és gazdasági ügyeiről. Ezek ismerete hozzásegített, hogy egy teljesebb egyházképet kaphassak, kaphassunk. A 19. század első felében nagyon fontos volt a templomlátogatás, annak ellenére, hogy egy kemény rekatolizációs időket élt meg a reformátusság. De legalább ugyanennyire számított az erkölcsös élet is. 

SzakdolgozatGáti Gábor2021Pages: 47Supervisor: Buzogány Dezső

A vizsgálat során megismerhettük, hogy hogyan jött létre a Görgényi Református Egyházmegye, hogyan szakadt el a Marosi Református Egyházmegyétől, valamint anya- és leányegyházai sorsa hogyan alakult. Betekintést nyertünk II. József kiadott türelmi rendeleteibe, hogy ezek mit foglaltak magukba és milyen hatással voltak a kor református gyülekezeteire, illetve más felekezeteire. Láthattuk, hogy annak ellenére, hogy a türelmi rendeletek nagy része a reformátusok kárára szolgáltak, mégsem tettek ellene semmit, viszont végezetül elmondhatjuk, hogy a megmaradt néhány rendelet, mely a reformátusok javára szólt, elindította a Görgényi Református Egyházmegyét a fejlődés útján. Az egyházmegye keletkezésének és eseményeinek vizsgálata, valamint a kor református egyháztörténetének bemutatása után a legnagyobb egységhez értünk, az esperesi vizitációhoz, melyben elsőízben az esperesi vizitációról esett szó általánosan.

SzakdolgozatHorváth József2021Pages: 59Supervisor: Buzogány Dezső

Elérkeztünk a dolgozat utolsó pontjához melyben összegezzük a kutatás során vizsgált kérdések eredményeit, melyek által szerettük volna bemutatni az adott kor (19. század) körülményeit egyházi szemszögből nézve, mégpedig református nézetből. Az első részben a kor református egyháztörténetét tekintettük át röviden. Láthattuk azt, hogy nem volt gondtalan időszak az erdélyi protestantizmus számára a 18 – 19-ik századforduló, ugyanis Habsburg részről komoly megszigorítások jelentkeztek Erdélyre nézve, különösen a protestáns felekezetekre.

SzakdolgozatMáté András Lőrinc2021Pages: 47Supervisor: Buzogány Dezső

A Görgényi Egyházmegye bemutatása céljából vizsgáltam az egyházmegye kialakulását, formálódását. A templomok, a szászok és a lélekszámok alakulását tekintve, több következményt figyelhetünk meg. Mindezekre hatást gyakorolt a kor református egyháztörténete, ami rányomta bélyegét az akkori egyház mindennapjaira. Ezek megvizsálása, ismertetése után, elérkeztem a dolgozatomban, arra a pontra, ami a legaprólékosabban, és legkonkrétabban betekintést adott az 1804-es év első felében a vizitálás alkalmával meglátogatott Görgényi Református Egyházmegyéhez tartozó egyházközségek helyzetébe. Ezt még a konkrét átírt jegyzőkönyv követi az utolsó nagyobb szövegrészben.

SzakdolgozatMolnár Ede2021Pages: 53Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozat négy pontban ad egy összképet a vizitációról. Az első két pont inkább a történelmi irányból közelíti meg a jegyzőkönyvet. Az elsőben az egyházmegye történetét ismerhetjük meg, először kulturális, népességi és területi szempontból, majd pedig a kialakulásának és formálódásának történetét tudhatjuk meg. Ez azért szükséges, hogy jobban megértsük a jegyzőkönyv feljegyzéseit, hogy be tudjuk határolni azok helyét és néhány esetben választ is tudjunk kapni a jegyzőkönyvben tisztázatlanul maradt kérdésekre. A második rész az adott kornak az egyháztörténeti eseményeit mutatja be, első sorban II. József uralkodása alatt végbement változásokat és egyházi rendelkezéseket. Ez azért fontos, mert segít a jegyzőkönyv  megírásának a körülményeit meghatározni és magyarázatot ad a vizitáció rendszerében végbement változásokra is.

SzakdolgozatNagy Ádám Attila2021Pages: 45Supervisor: Buzogány Dezső

A Görgényi Református Egyházmegye kezdeti szakasza azt mutatta be számunkra, hogy a reformációt követően a protestáns egyházak elterjedtek a vármegyékben a szászoknak köszönhetően. Az esperesség pedig az adminisztrációban segítette az egyházakat. A Görgényi Református Egyházmegye határai szinte teljesen megegyeznek a hajdani Ózdi főesperesség határaival. A 14-15. században a magyarok és a szászok együtt fejlődtek, rengeteg templom épült ebben az időben. Több templomot is a szászoknak köszönhetnek a magyarok. A 16. században a szászok kitelepedése után több falu magyarrá és reformátusokká lett, mind például Disznajó, Magyaró, Marosfelfalu, Beresztelke, Radnótfája, Abafája, Kisfülpös, Dedrádszéplak, Köbölkút. A 17. században a Görgényi egyházmegye függetlenné vált a Marosi egyházmegyétől. Fejlődésnek indultak a református közösségek, templomokat építettek, templomokat javítottak, harangot is állítottak. A 18.

SzakdolgozatÖrdög Sándor2021Pages: 61Supervisor: Buzogány Dezső

A szakdolgozatom témája a Görgényi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveiknek vizsgálata az 1801-es év második felében volt. Az első részben a kor református egyháztörténetébe nyertünk rövid betekintést. Megfigyelhettük azt, hogy ebben a korban, tehát a 18-19. században, Erdélyre nézve nagyon sok szigorítás érkezett a Habsburg részről, II. József által behozott rendelkezések befolyással voltak Erdély területére is. Azok a rendelkezések amelyek Magyarország területén a protestánsokra nézve előnyösek voltak, Erdély számára nem voltak azok mivel hátráltatták Erdélyt. Azonban a szigorítások ellenére azt láthattuk, hogy mégis a reformátusság meg tudta tartani az identitását, illetve Erdély terültén növekedni kezdett a lélekszám és az oktatás is fejlődött. Ezek a rendeletek nem hátráltatták az egyházakat, csak kellemetlenül érintette őket. A protestáns felekezetek azért tudtak fejlődni, mert nem volt éppen olyan szigorú nyomás a Habsburg részről.

PublikációKovács Sándor201910Pages: 283--299

E kötet ünnepeltje több könyvéből és tanulmányából is kiviláglik, hogy teológiai munkássága egy részét Ferencz József életének szentelte, s éppen ezért gondoltam arra, hogy a köszöntésére szánt tanulmányomat kedvenc kutatási területéről választom. Az ünnepelt Teológia és népszolgálat című művében alaposan elemezte a matuzsálemi kort megért püspök minden teológiai szakdiszciplínát felölelőmunkásságát, és ezért köszöntő írásomban Ferencz József életpályájának csupán egyetlen mozzanatához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.

PublikációAdorjáni Zoltán20151083Pages: 350--351

Kitüntetések átadása a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának közgyűlésén. Pro Scientia érmével díjazták Bitskey István akadémikust, a bizottság korábbi elnökét és Fekete Károlyt, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökét. Pro Cooperatione díjat Buzogány Dezső erdélyi egyháztörténész vehette át, aki több hazai és külföldi kutatási projekt irányítója, létrehozta a Pokoly József Egyháztörténeti Kutatócsoportot.

PublikációAdorjáni Zoltán20151084Pages: 456--456

PublikációBuzogány Dezső20151084Pages: 456--459

PublikációAdorjáni Zoltán20151085Pages: 587--587

PublikációPál Judit20151085Pages: 587--590

PublikációAdorjáni Zoltán20161091Pages: 82--82

PublikációKovács László Attila20161091Pages: 82--84

PublikációBölcskei Gusztáv20161091Pages: 85--86

PublikációAdorjáni Zoltán20131064Pages: 432--433

PublikációKelemen Krizosztom2001274Pages: 197--199

Legszentebb meggyőződésem az, hogy az az ember lesz az új magyar évezred Szent István királya, aki a magyarságot újra képes lesz egy szellemi közösségbe, egy lelki családba visszavezetni.

PublikációPokoly József190411Pages: 317

Jelen munka az erdélyi ev. ref. egyházkerület állandó igazgatótanácsának megbízása folytán készült. Magában foglalja az egyházkerületnek történetét abból az időből, a mikor az egyházkerület még önálló országos egyház volt.

SzakdolgozatLőrinczi Levente2013Pages: 123Supervisor: Czire Szabolcs

A dolgozat keretében a keresztény ifjúsági zenével és énekléssel foglalkozom, hogy ezek tanulságait továbbgondolva saját ifjúsági zenekultúránk fejlesztéséhez járulhassak hozzá. Elsősorban az ifjúsági vallásos énekek jellemzőit és zeneelméleti hátterét kutattam, hogy ezen zeneelméleti megalapozás segítségével mutathassam be azt a mostani unitárius útkeresést, amely a folytatása lett az eddigi unitárius ifjúsági útkereséseknek és alkotásoknak. Azért írtam többes számban, hogy elindultunk, mert ebben a munkában nem egyedül, hanem a Daltutajok csoport tagjaival dolgoztam együtt. Megpróbáltunk egy olyan unitárius ifjúsági zenei jövőt megálmodni és létrehozni, amely a fiatalok által kedvelt és használt dalokat alkot a közös munka során.

SzakdolgozatElek Arnold2011Pages: 71Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatom maradandó emléket kíván állítani az 1782-1784 közötti időszak görgényi egyházmegyébe kebelezett gyülekezeteiről.

SzakdolgozatSzabó Gergely Levente2011Pages: 71Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozat törzsanyagát az elsődleges források, a vizitációs jegyzőkönyvek feldolgozása során nyert anyag alkotja.

SzakdolgozatCsécs Márton Lőrinc2011Pages: 136Supervisor: Kovács Sándor

A dolgozat során igyekeztem a források lehető legteljesebb feltárására, összegyűj-tésére, válogatására és feldolgozására. Kutatási központ volt az Erdélyi Unitárius Egyház Könyvtára, és az Erdélyi Unitári-us Egyház Levéltára a Marosi Egyházkör Esperesi Hivatalának Levéltára, a Teleki Téka, Maros megye Megyei Könyvtára, illetve a Marosi Egyházkör egyházközségeinek levéltára.

SzakdolgozatKiss Szabolcs2011Pages: 79Supervisor: Buzogány Dezső

A jelen dolgozat célja az egyházmegye 1785-1787-ben keltezett vizitációs jegyzőkönyvek bemutatása és feldolgozása, valamint annak megvizsgálása, hogy az akkor uralkodó II. József egyházpolitikája befolyással volt-e, s ha igen, milyen módon az egyházmegye életére a fent említett években. A dolgozat szerkezeti felépítésében a következő elv vezérelt: egy történelmi bevezetőt írni az adott korról, ismertetni az egyházmegye múltját és a vizitációt, mint intézményt, mely idői keretben elhelyezhetőek az átírt jegyzőkönyvek, majd a jelentős személyek névsorával emléket állítani.

SzakdolgozatTokár Sándor Levente2012Pages: 88Supervisor: Buzogány Dezső

Majd kétszázötven esztendővel ezelőtt élt eleink egyházi életének egy szeletét igyekeztem szemügyre venni. Ez a szelet a Görgényi egyházmegye életének 1763-től 1765-ig terjedő időszakát jelenti. Célom az adatok összesítése, a tények felsorolása volt, ami talán segítséget nyújthat abban a kutatómunkában, ami ennek a kornak a feltárására törekszik. Tanulmányom az esperesi vizitációk fennmaradt jegyzőkönyveiből kiolvasható adatokra támaszkodik. Ezek a kéziratok – természetesen – kéziratban maradtak ránk, ezért első feladatom ezek nyomtatott írásba való átírása volt. A kutatási időszak legnagyobb részét ez a munkaszakasz adta. Ezután következhetett a jegyzőkönyvek megismerése, az adatok összesítése és egymás mellé helyezése.

SzakdolgozatCsákány Antal László2012Pages: 89Supervisor: Buzogány Dezső

A dolgozat célja az egyházmegye 1744 és 1748 között keletkezett vizitációs jegyzőkönyveinek a feldolgozása, bemutatása és megvizsgálása. Segítséget nyújt, hogy általa megismerjük eleink életét, küzdelmét, azt a harcot, amelyet megvívtak hitükért, egyházukért és népükért. Ugyanakkor emléket is állít lelkészeknek, tanítóknak, elöljáróknak, presbitereknek, egyháztagoknak, akik adott helyzetben, adott korban a legjobb tudásuk, vagy tehetségük szerint vezették és szolgálták az egyházmegyét, akik őrködtek a hit felett, akik szórták a tudás magvait, akik bekötözték a sebeket, akik taposták azt az utat, amelyen most mi járunk.

SzakdolgozatKocsis Júlia2012Pages: 87Supervisor: Buzogány Dezső

Jelen dolgozat keretein belül megpróbálunk egyféle képet alkotni a 18. századi görgényi egyházmegye életéről. Ehhez alapul vesszük az 1751−1752-es évekből származó jegyzőkönyveket, amelyek alapvető forrásai ennek az időszaknak a vizsgálatában. A dolgozat fő célja, hogy a jegyzőkönyveket nyomtatott változatban közölje, ezáltal elérhetővé téve a nagyközönség számára. Hasznos forrás lehet minden kutató számára, aki ennek a korszaknak a vizsgálatával foglalkozik, illetve aki a görgényi egyházmegye múltját, vagy egyes gyülekezeteinek a történetét vizsgálja.

SzakdolgozatÉles Ferenc István2012Pages: 95Supervisor: Buzogány Dezső

Dolgozatom bevezető részében a szakirodalom segítségével lényeges információkat közlök a Görgényi egyházmegyéről, ennek kormányzási szerveiről (parciális zsinatról, esperesi vizitációról, illetve ennek céljáról, hatásköréről) és ugyanakkor tisztviselőiről is. A továbbiakban pedig a gyülekezetekben szolgáló lelkipásztorok és tanítók névsorának feltüntetése után, szolgálati helyüknek változását, illetve a változást előidéző okokat vizsgálom meg. A következő részben a lelkipásztorok, a tanítók és a gyülekezeti tagok fegyelmi ügyeit tárgyalom. A negyedik részben az egyházközségek adminisztrációs ügyeinek, az ötödikben pedig a gyülekezetek gazdasági helyzetképének megrajzolására vállalkozom. A dolgozat utolsó része a jegyzőkönyvek nyomtatott írásba átírt szövegét tartalmazza.

SzakdolgozatNagy István Zoltán2014Pages: 54Supervisor: Buzogány Dezső

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak korunkra jellemző az erkölcsi elzüllöttség (paráznaság, hatalommal való visszaélés, jellemtelenség, stb.), de ha csak röptében is átlapozzuk az 18. század jegyzőkönyveit, levonhatjuk azt a következtetést, hogy a gyarló emberi szív mindenekelőtt Isten végtelen kegyelmére szorul. A 18. században egyáltalán nem volt idegen gyakorló református híveink részéről a Bibliából ismert megannyi vétkes cselekedett. Ebből a szempontból, a mai híveink sajnálatos módon nagyon is hasonlítanak elrettentő életmódú őseinkre. Viszont különbség van a mostani és az akkori egyházfegyelem gyakorlatba fektetése között.

SzakdolgozatSzász Tünde2015Pages: 66Supervisor: Rezi Elek

Ebben a dolgozatban átfogó képet próbálok nyújtani arról, hogyan és milyen körülmények között alakult ki a konfirmáció gyakorlata a protestáns egyházakban, az unitárius egyházban, milyen hitelvek határozták meg ezt a szertartást. Ezt követi a konfirmáció gyakorlati vetületeinek vizsgálata.

SzakdolgozatJobbágy Mária Júlia2015Pages: 93Supervisor: Rezi Elek

„Balázs Ferenc olyan ember volt, akit nehezen lehet elfelejteni. Aki találkozott vele, vagy melléje állott, vagy szembefordult vele. Közömbösen félreállni útjából, vagy tudomást nem venni róla nem lehetett.” - jellemzi barátját Lőrinczi László. Mi sem bizonyítja jobban ezt az állítást, mint azoknak a tanulmányoknak a halmaza és sokszínűsége, amelyeket Balázs Ferencről életében, és főleg halála után lelkészek, irodalmárok, újságírók, néprajzkutatók hada megírt. Ma már szinte számát veszítettük azoknak az írásoknak, amelyeket személye ihletett, mégis sokatmondó az a tény, hogy a Balázs Ferenc szellemét megidézők sora napjainkban is bővül.