Publications
Kovács Sándor › 2025 › Pages: 582--587Esszé › Egyéb › rektori beszéd, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
Kállai Benedek › 2025 › Pages: 573--580Kutatási összefoglaló › Egyháztörténet › egyháztörténeti kutatás
Egeresi László Sándor › 2025 › Pages: 567--570Recenzió, kritika › Ószövetség › ószövetségi teológia, problémás istenképek, tolerancia, kánaáni vallás
Kató Szabolcs Ferencz › 2025 › Pages: 555--566Recenzió, kritika › Ószövetség › ószövetség-kutatás, irodalomtörténet
Aalders, Maarten Johan › 2025 › Pages: 520--554Jan Anthony Cramer (1864–1952) 1923. szeptember 5-én tartotta meg székfoglalóját a Kolozsvári Református Theologiai Fakultáson abból az alkalomból, hogy két évvel korábban tiszteletbeli professzorrá választották. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen szempontok alapján döntöttek erről, és hogy azok helytállóak voltak-e. Következtetésünk az, hogy Jan Anthony Cramer nagyon sokat tett a magyarok érdekében és megérdemelten részesült ebben a megtiszteltetetésben.
Szaktanulmány › Egyháztörténet › holland-magyar kapcsolatok, holland teológia, Jan Anthony Cramer, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
Nagy Krisztina › 2025 › Pages: 492--519A halállal való szembenézés és a halál utáni létezés kérdése a keresztyénségben és a hinduizmusban is alapvető fontosságú. A hindu vallásokban a reinkarnáció, az újraszületés adja meg a választ a halál utáni létezést firtató kérdésre, míg a keresztyénség a feltámadásban és az örök életben látja a megoldást. Vallástörténeti keretek között szemlélve a témát, a keresztyénség kezdeti időszakában, illetve a modern nyugati gondolkodásban is megtaláljuk a reinkarnáció különböző formáit. A keresztyénség 20. századi dialógusa a hinduizmussal szintén alapvető motívumnak tekinti a reinkarnáció és a…
Szaktanulmány › Egyéb, Teológia (általános), Spiritualitás › halál utáni élet, reinkarnáció
Debreczeni István › 2025 › Pages: 473--491A tanulmány az újszövetségkori zsidóság életideálját vizsgálja az esszénus közösség teológiáján, kegyességén és életvitelén keresztül. A korabeli forrásokra, főként Josephus Flavius és Alexandriai Philón munkásságára támaszkodva mutatja be az esszénusok Isten iránti radikális elköteleződését, a törvénytiszteletüket, és a szigorú közösségi rendet. Elemzi vallásgyakorlatuk főbb elemeit, a tisztaságkoncepciót, a szent étkezéseket, a vagyonközösséget és a közösség tagjává válás folyamatát. A tanulmány rámutat, hogy a számukban elenyésző, rendkívül zárt közösség a korabeli ábrázolásában a zsidó…
Szaktanulmány › Újszövetség, Egyéb, Judaica › zsidóság, zsidó vallási irányzatok, kegyesség, esszénusok, Alexandriai Philón, Josephus Flavius
Név Nélkül › 1858 › Pages: 55Sorozat, folyóirat › Egyháztörténet, Egyéb › névkönyv, erdélyi református egyház, Erdélyi Református Egyházkerület
Ősz Sándor Előd › 2025 › Pages: 462--466Recenzió, kritika › Egyháztörténet, Egyéb, Történelemtudomány › holland-magyar kapcsolatok
Kovács Edith Bella › 2025 › Pages: 458--461Interjú › Egyéb, Teológia (általános) › teológiai tanárok, Székely József
Kiss Dénes › 2025 › Pages: 443--457Jelen tanulmány célja a romániai református népesség jellemzőinek elemzése a 2021-es népszámlálás adatai alapján, valamint az 1992 óta eltelt három évtized változásainak bemutatása. Vizsgálatom négy fő területre összpontosít: a lélekszám alakulására, a területi megoszlásra, az etnikai összetételre és az iskolai végzettségre. Eredményeim szerint a reformátusok száma jelentősen csökkent, miközben arányuk a magyar népességen belül stabil maradt. A területi koncentráció növekedett, a vidékiesedés erősödött, és a nem magyar reformátusok aránya folyamatosan nőtt. Az iskolai végzettség…
Szaktanulmány › Egyéb, Szociológia › Romániai Magyar Református Egyház, laikus egyháztagság, egyház és társadalom, népszámlálás
Barta Zoltán › 2025 › Pages: 420--442Hálás, ám egyben nehéz kutatói munka terhét veszi magára az, aki az iszlám vallás kevésbé ismert részleteivel, ellentmondásaival, valamit a muszlim szentkultusz témakörével foglalkozik. E tanulmányban feladatomnak tartottam a Koránban található ellentmondásokra felhívni a figyelmet, emellett részletesen ismertetni a muszlim imatípusokat, illetve – ismerve a tanulmányok terjedelmének korlátait – kutatási területem eddig feltárt részleteit is be kívánom mutatni az iszlám, mint a 2. legnagyobb világvallás iránt érdeklődőknek. Európában és a világ más, konfliktusoktól terhelt országaiban is a…
Szaktanulmány › Egyéb, Teológia (általános), Spiritualitás › iszlám, iszlám és keresztyénség, Korán, szentkultusz
Kállai Benedek › 2025 › Pages: 401--419Ha összegezni kívánjuk Vásárhelyi János besztercei, dési majd kolozsvári szolgálatát, elmondhatjuk, hogy korának sokoldalú és legkiválóbb gyülekezeti lelkipásztorai közé tartozott. Odaadóan, lelkiismeretesen, szorgalmasan, magát folytonosan továbbképezve és hihetetlen teherbírással végezte igehirdetői szolgálatát, tevékenykedett a belmisszió munkájának és megszervezésének minden ágában, gyülekezetet szervezett, előrelátással és bölcsen irányította a reábízott gyülekezetek életét, s ahogyan buzgólkodott a belső épülés érdekében, ugyanúgy gondoskodott nemcsak a Magyar-utcai templom javítása…
Szaktanulmány › Egyháztörténet › Vásárhelyi János, lelkipásztori szolgálat, Alsóvárosi Református Egyházközség
Kustár György › 2025 › Pages: 351--386A hamis bíró példázatát a kitartó imádság meghallgatásának üzenete felől szoktuk érteni. Ez Lukács teológiai ívébe szépen illeszkedik. De mindez nem jelenti, hogy a példázat ezt is akarta üzenni. A bíró alakjának allegorikus értelmezése, botrányossága ellenére, ugyanis egy negatív alakot hasonlítana Istenhez, kisimítja az ellentmondásokat, és nagyvonalúan eltekint a belső feszültségektől, amelyek nem engedik meg az egyszerű értelmezést. Azonban a példázat nem a bírót helyezi a középpontba, hanem az asszonyt, aki szemérmetlenül és agresszívan követelőzik, és több ponton is semmibe veszi a…
Szaktanulmány › Újszövetség › Isten országa, példázat, Jézus példázatai
Imreh Jenő László › 2025 › Pages: 387--400Basa Mihály levelezésének fennmaradt darabjai inkább csak adminisztratív jellegűek. Ezek a gyülekezeti szolgálatok megszervezésére, valamint a szolgálatot végző személyek kijelölésére és tevékenységére vonatkoznak. E kevés számú le-vél sorából – mondhatni – „kilóg” az Alexander von Bach császári belügyminiszternek címzett üdvözlet. Tematikáját tekintve e személyesebb hangvételű levél is a szolgálat kérdésköréhez kapcsolódik. Basa Mihály levelezése is azt tanúsítja hogy lelkipásztori tevékenységének lényege a szolgálat volt: minden erőfeszítése a gyülekezet megerősítését, építését és…
Szaktanulmány › Egyháztörténet › 19. századi egyháztörténet, Basa Mihály, lelkipásztori szolgálat